Előadóink

„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői

Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására

Jezsuita retorika Gyöngyösi István Palinódiájában

Az Istenes Énekek kiadásainak argumentumai

Egy 14. századi cseh ciszterci krónika magyar vonatkozásai

Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó

„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat

A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században

Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről

Egy makulatúra magyar nyelvű oldalainak kérdései

Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához

Klesch Kristóf latin nyelvű poétikai kézikönyve

Egy ismeretlen Zermegh-kézirat

XVI. századi magyar végvárak bástyáinak fejlődése

A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban

Változatok a 14. századi apuliai krízisre: vádnarratívák a nőkről

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Péntek magyar „alakváltozatai”

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában

Ki, ha nem Verancsics avagy egy anonim kézirat attribúciója

Az ineditum kéziratok beszerzési korlátainak hatása Isaac Vossius (1618–1689) holland humanista könyvtáros természetfilozófiai profilváltására

Ami az életrajzból kimaradt: adalékok Massimo d’Azeglio I miei ricordi c. regényéhez a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállománya alapján

Szerkesztői magatartás és ami mögötte van – Révai Miklós Faludi-kiadásai (1786, 1787)

„Egyszer írt versemet nem is jobbítottam...”: A kézirat mint a költői alkotásmódról nyerhető információk forrása a Koháry-kolligátumok tükrében

Nova ex Hungaria: Tudósítás a török-magyar összecsapásokról 1546-ból

A Königsbergi Töredék és kéziratos környezete

Kihívások és együttműködés a kéziratos források feldolgozása terén

A Balassa-kódex első másolójának arcképe a rejtőzködő, 3*33-as szuperkompozíciós olvasatban

Hogyan lesz a nyomtatott versből kézirat? Esettanulmány a 18. századi latin költészetről Agyich István példáján keresztül

A hatalmi egyensúly elve az angol politikai médiában az utrechti békéről folytatott vita főbb műfajainak tükrében (1710–1713)

Taqi al-Din Kāšāni költői antológiája és a 11. századi perzsa líra kéziratos hagyománya és recepciótörténeti kérdései

„De meg fogom nevezni, mint Szaklányit”: A Mondolat és a Szaklányi-Hunyadi levél összefüggései

Baranyi Pál kéziratokkal kiegészülő biográfiája

A harag Landovics István SJ prédikációiban

Molnár Borbála életének tükre

Hogyan írjunk okosan több százoldalas monográfiákat? Avagy Wolfgang Lazius (történet)írói módszere

Doctor Faustus: Kétely és világkép

Túlélhet egy téma évszázadokat? – A holdutazások alakulása, fejlődése 1608 és 1795 között

Többkezes kódexek a régiségben

Eredeti vagy másolat? A Königsbergi Töredék és Szalagjai datálásával kapcsolatos álláspontok fenntarthatósága

Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján

„Mi oktalan büszkeség vólna tehát bennünk, a’ kiknek a’ jelesebb Tudományok most kezdenek felvirradni, e’ részben nyelvünk’ fogyatkozását meg nem esmérni?” Lélektudományos ismeretek és magyar nyelvűség a 18. század második felének orvosi irodalmában

Monogramma Christi és Signum Manus: A későantik uralkodói hatalom képi jelvényeinek továbbélése a koraközépkorban

„…miért háborgattak, akasztotok, gyűlöltök ennek az egyedülvaló Istennek dicsőségének hirdetéséért?” Az eretnekség és a vallási tolerancia kérdése a Pécsi Disputában

„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában

„Amen. Amen.” A Tihanyi kódex Szent Eugénia legendája

Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése

A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében

Łaski Jeromos 1540–41-es konstantinápolyi követsége

Marlowe és Shakespeare: A Nagy Tamerlán és Titus Andronicus

„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon

Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról

Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból

Áthallások: a Consolatio Philosophiae fordítási hibái az angol irodalomban

Egy norvég Alfréd király udvarában – Ohthere utazása

Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése

A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján

Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból

Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála

"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban

„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig

A láttatás szerepe a 18. századi kegyességi metszetolvasásban

Elfeledett multiverzum – Halápy fabuláinak viszonyrendszere

A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében

…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban

Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon

Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája

Ki, ha nem Verancsics avagy egy anonim kézirat attribúciója

Egy ismeretlen Zermegh-kézirat

Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése

Molnár Borbála életének tükre

Péntek magyar „alakváltozatai”

A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében

XVI. századi magyar végvárak bástyáinak fejlődése

Hogyan írjunk okosan több százoldalas monográfiákat? Avagy Wolfgang Lazius (történet)írói módszere

Łaski Jeromos 1540–41-es konstantinápolyi követsége

Marlowe és Shakespeare: A Nagy Tamerlán és Titus Andronicus

Doctor Faustus: Kétely és világkép

Az ineditum kéziratok beszerzési korlátainak hatása Isaac Vossius (1618–1689) holland humanista könyvtáros természetfilozófiai profilváltására

A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon

„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Szövegkritikai elemzés szoftveres támogatása

A Hunyadi-tragédia Habsburg szemszögből

Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról

Túlélhet egy téma évszázadokat? – A holdutazások alakulása, fejlődése 1608 és 1795 között

„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában

Többkezes kódexek a régiségben

Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői

Ami az életrajzból kimaradt: adalékok Massimo d’Azeglio I miei ricordi c. regényéhez a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállománya alapján

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására

„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából

Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból

Szerkesztői magatartás és ami mögötte van – Révai Miklós Faludi-kiadásai (1786, 1787)

Áthallások: a Consolatio Philosophiae fordítási hibái az angol irodalomban

A bolond mint a társadalom kirekesztettje John Lydgate karneváli balladáiban

Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

Egy norvég Alfréd király udvarában – Ohthere utazása

Jezsuita retorika Gyöngyösi István Palinódiájában

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban

Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

A magyarországi neolatin gyászversirodalom és Rimay János Epicédiuma

„Egyszer írt versemet nem is jobbítottam...”: A kézirat mint a költői alkotásmódról nyerhető információk forrása a Koháry-kolligátumok tükrében

Az Istenes Énekek kiadásainak argumentumai

Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt

Disztópikus jövőkép mint érvelési eszköz Zrednai (Vitéz) Jánosnál

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Test és halál – Gyászfeldolgozás Nemesianus eklogaköltészetében

Nova ex Hungaria: Tudósítás a török-magyar összecsapásokról 1546-ból

Venantius Fortunatus vigasztalása Galsuintha halálára. Nászének hangjai egy consolatióban

Egy 14. századi cseh ciszterci krónika magyar vonatkozásai

Eredeti vagy másolat? A Königsbergi Töredék és Szalagjai datálásával kapcsolatos álláspontok fenntarthatósága

A Königsbergi Töredék és kéziratos környezete

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó

A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat

Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján

A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján

„Mi oktalan büszkeség vólna tehát bennünk, a’ kiknek a’ jelesebb Tudományok most kezdenek felvirradni, e’ részben nyelvünk’ fogyatkozását meg nem esmérni?” Lélektudományos ismeretek és magyar nyelvűség a 18. század második felének orvosi irodalmában

Kihívások és együttműködés a kéziratos források feldolgozása terén

A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században

Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból

Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála

"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban

Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben

„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig

A Balassa-kódex első másolójának arcképe a rejtőzködő, 3*33-as szuperkompozíciós olvasatban

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában

„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről

A Torkolatcsönd értelmezése a barokk tükrében

A láttatás szerepe a 18. századi kegyességi metszetolvasásban

Egy makulatúra magyar nyelvű oldalainak kérdései

A történelem hálójában – Havelok, a dán

Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése

Elfeledett multiverzum – Halápy fabuláinak viszonyrendszere

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához

„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására

A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében

Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban

A fráterellenes tartalmak változása a Piers Plowman kézirataiban

Múlt és jövő a régiség középiskolai tanításában

…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban

Hogyan lesz a nyomtatott versből kézirat? Esettanulmány a 18. századi latin költészetről Agyich István példáján keresztül

Monogramma Christi és Signum Manus: A későantik uralkodói hatalom képi jelvényeinek továbbélése a koraközépkorban

A hatalmi egyensúly elve az angol politikai médiában az utrechti békéről folytatott vita főbb műfajainak tükrében (1710–1713)

Veronica Franco, Velence és a „szárnyas idő”

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül

Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában

Taqi al-Din Kāšāni költői antológiája és a 11. századi perzsa líra kéziratos hagyománya és recepciótörténeti kérdései

Klesch Kristóf latin nyelvű poétikai kézikönyve

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

„De meg fogom nevezni, mint Szaklányit”: A Mondolat és a Szaklányi-Hunyadi levél összefüggései

Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon

Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben

Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban

Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Színház akkor és most, avagy Ludovico Gritti utóélete

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

A végidők bibliai képei – Adso Dervensis és az Antikrisztus eljövetele

„…miért háborgattak, akasztotok, gyűlöltök ennek az egyedülvaló Istennek dicsőségének hirdetéséért?” Az eretnekség és a vallási tolerancia kérdése a Pécsi Disputában

Baranyi Pál kéziratokkal kiegészülő biográfiája

Prefektusok, udvarbírák és porkolábok Ecseden a 17. század első felében

„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában

Barátok, üzletfelek? Személyközi kapcsolatok a Tutbury énekmondó udvar tagjainak körében

Változatok a 14. századi apuliai krízisre: vádnarratívák a nőkről

A harag Landovics István SJ prédikációiban

„Amen. Amen.” A Tihanyi kódex Szent Eugénia legendája

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában