Előadóink
Ismerd meg konferenciánk előadóit!
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban
Farkas Flóra (ELTE)
„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői
Farkas Mónika (SZTE)
Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására
Kovács Annamária (ELTE)
Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó
Kovács Dániel László (PTE)
„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat
Lédig Dávid (ELTE)
A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században
Németh Kira Gabriella (LFZE)
Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről
Pintér Tamás (PTE)
Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához
Derzsenyi Dávid (ELTE)
A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában
Éliás János (DE)
„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson
Farkas Flóra (ELTE)
Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága
Farkas Mónika (SZTE)
«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben
Jármi Bence (DE)
A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez
Kovács Annamária (ELTE)
Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben
Kovács Dániel László (PTE)
A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után
Petrovity Ádám (SZTE)
Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása
Rácz K. Bence (ELTE)
A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében
B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)
A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán
Domokos Zsófia (BBTE)
Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben
Farkas Mónika (SZTE)
“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban
Hajdu ldikó (ELTE)
A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában
Hegedűs Anna Rita (ELTE)
Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint
Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)
Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról
Kovács Annamária (ELTE)
„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon
Németh Kira Gabriella (LFZE)
A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében
Pintér Tamás (PTE)
Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története
Rácz K. Bence (ELTE)
Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában
Szmutku Melinda (BBTE)
Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben
Varga László Dávid (LFZE)
„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében
Vrabély Márk (ELTE)
Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában
Derzsenyi Dávid (ELTE)
Az ineditum kéziratok beszerzési korlátainak hatása Isaac Vossius (1618–1689) holland humanista könyvtáros természetfilozófiai profilváltására
Farkas Mónika (SZTE)
Ami az életrajzból kimaradt: adalékok Massimo d’Azeglio I miei ricordi c. regényéhez a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállománya alapján
Figula János (ELTE)
Szerkesztői magatartás és ami mögötte van – Révai Miklós Faludi-kiadásai (1786, 1787)
Hernády Judit (PPKE)
„Egyszer írt versemet nem is jobbítottam...”: A kézirat mint a költői alkotásmódról nyerhető információk forrása a Koháry-kolligátumok tükrében
Molnár Cintia (ELTE)
A Balassa-kódex első másolójának arcképe a rejtőzködő, 3*33-as szuperkompozíciós olvasatban
Rédey-Keresztény János (ELTE)
Hogyan lesz a nyomtatott versből kézirat? Esettanulmány a 18. századi latin költészetről Agyich István példáján keresztül
Schvéd Brigitta (PTE)
A hatalmi egyensúly elve az angol politikai médiában az utrechti békéről folytatott vita főbb műfajainak tükrében (1710–1713)
Székely Márton (ELTE)
Taqi al-Din Kāšāni költői antológiája és a 11. századi perzsa líra kéziratos hagyománya és recepciótörténeti kérdései
Szolnoki Anna (PTE)
„De meg fogom nevezni, mint Szaklányit”: A Mondolat és a Szaklányi-Hunyadi levél összefüggései
Csapó Fanni (SZTE)
Hogyan írjunk okosan több százoldalas monográfiákat? Avagy Wolfgang Lazius (történet)írói módszere
Erdődi Alexandra Anita (SZTE)
Túlélhet egy téma évszázadokat? – A holdutazások alakulása, fejlődése 1608 és 1795 között
Kovács Annamária (ELTE)
Eredeti vagy másolat? A Königsbergi Töredék és Szalagjai datálásával kapcsolatos álláspontok fenntarthatósága
Kovács Dóra (ELTE)
Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján
Kovács Janka (ELTE)
„Mi oktalan büszkeség vólna tehát bennünk, a’ kiknek a’ jelesebb Tudományok most kezdenek felvirradni, e’ részben nyelvünk’ fogyatkozását meg nem esmérni?” Lélektudományos ismeretek és magyar nyelvűség a 18. század második felének orvosi irodalmában
Réfi Oszkó Dániel (ELTE)
Monogramma Christi és Signum Manus: A későantik uralkodói hatalom képi jelvényeinek továbbélése a koraközépkorban
Varga Réka (SZTE)
„…miért háborgattak, akasztotok, gyűlöltök ennek az egyedülvaló Istennek dicsőségének hirdetéséért?” Az eretnekség és a vallási tolerancia kérdése a Pécsi Disputában
Virág Csilla (ELTE)
„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában
Balog Edit Otilia (DE)
Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése
Berta András (ELTE)
A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében
Egyed Regina (ELTE)
„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon
Erdődi Alexandra Anita (SZTE)
Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról
Fésű Anna (ELTE)
Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból
Havasi Zsuzsanna (ELTE)
Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése
Kovács Janka (ELTE)
A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján
Majoros Máté (SZTE)
Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból
Markó Anita (ELTE-UW)
Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála
Menyhárt Ágnes (PPKE)
"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban
Molnár Annamária (MTA-SZTE)
„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig
Posta Anna (DE)
A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében
Rédey János (ELTE)
…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban
Szűcs Kata (SZTE)
Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)
A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Balog Edit Otilia (DE)
Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése
Berta András (ELTE)
A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében
Csapó Fanni (SZTE)
Hogyan írjunk okosan több százoldalas monográfiákat? Avagy Wolfgang Lazius (történet)írói módszere
Derzsenyi Dávid (ELTE)
Az ineditum kéziratok beszerzési korlátainak hatása Isaac Vossius (1618–1689) holland humanista könyvtáros természetfilozófiai profilváltására
Derzsenyi Dávid (ELTE)
A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában
Domokos Zsófia (BBTE)
Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben
Egyed Regina (ELTE)
„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon
Éliás János (DE)
„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson
Erdődi Alexandra Anita (SZTE)
Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról
Erdődi Alexandra Anita (SZTE)
Túlélhet egy téma évszázadokat? – A holdutazások alakulása, fejlődése 1608 és 1795 között
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Flóra (ELTE)
Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága
Farkas Flóra (ELTE)
„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői
Farkas Mónika (SZTE)
Ami az életrajzból kimaradt: adalékok Massimo d’Azeglio I miei ricordi c. regényéhez a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállománya alapján
Farkas Mónika (SZTE)
“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban
Farkas Mónika (SZTE)
«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben
Farkas Mónika (SZTE)
Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Fésű Anna (ELTE)
Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból
Figula János (ELTE)
Szerkesztői magatartás és ami mögötte van – Révai Miklós Faludi-kiadásai (1786, 1787)
Finta Mária (ELTE)
A bolond mint a társadalom kirekesztettje John Lydgate karneváli balladáiban
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hajdu ldikó (ELTE)
A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Havasi Zsuzsanna (ELTE)
Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése
Hegedűs Anna Rita (ELTE)
Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint
Hernády Judit (PPKE)
„Egyszer írt versemet nem is jobbítottam...”: A kézirat mint a költői alkotásmódról nyerhető információk forrása a Koháry-kolligátumok tükrében
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Jármi Bence (DE)
A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez
Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)
Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról
Kintli Dóra (SZTE)
Venantius Fortunatus vigasztalása Galsuintha halálára. Nászének hangjai egy consolatióban
Kovács Annamária (ELTE)
Eredeti vagy másolat? A Königsbergi Töredék és Szalagjai datálásával kapcsolatos álláspontok fenntarthatósága
Kovács Annamária (ELTE)
„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon
Kovács Annamária (ELTE)
Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben
Kovács Annamária (ELTE)
Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó
Kovács Dániel László (PTE)
A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után
Kovács Dániel László (PTE)
„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat
Kovács Dóra (ELTE)
Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján
Kovács Janka (ELTE)
A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján
Kovács Janka (ELTE)
„Mi oktalan büszkeség vólna tehát bennünk, a’ kiknek a’ jelesebb Tudományok most kezdenek felvirradni, e’ részben nyelvünk’ fogyatkozását meg nem esmérni?” Lélektudományos ismeretek és magyar nyelvűség a 18. század második felének orvosi irodalmában
Lédig Dávid (ELTE)
A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században
Majoros Máté (SZTE)
Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból
Markó Anita (ELTE-UW)
Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála
Menyhárt Ágnes (PPKE)
"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Annamária (MTA-SZTE)
„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig
Molnár Cintia (ELTE)
A Balassa-kódex első másolójának arcképe a rejtőzködő, 3*33-as szuperkompozíciós olvasatban
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Németh Kira Gabriella (LFZE)
A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében
Németh Kira Gabriella (LFZE)
Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről
Petrovity Ádám (SZTE)
Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Pintér Tamás (PTE)
Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története
Pintér Tamás (PTE)
Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Posta Anna (DE)
A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében
Rácz K. Bence (ELTE)
Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában
Rácz K. Bence (ELTE)
A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Rédey János (ELTE)
…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban
Rédey-Keresztény János (ELTE)
Hogyan lesz a nyomtatott versből kézirat? Esettanulmány a 18. századi latin költészetről Agyich István példáján keresztül
Réfi Oszkó Dániel (ELTE)
Monogramma Christi és Signum Manus: A későantik uralkodói hatalom képi jelvényeinek továbbélése a koraközépkorban
Schvéd Brigitta (PTE)
A hatalmi egyensúly elve az angol politikai médiában az utrechti békéről folytatott vita főbb műfajainak tükrében (1710–1713)
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Székely Márton (ELTE)
Taqi al-Din Kāšāni költői antológiája és a 11. századi perzsa líra kéziratos hagyománya és recepciótörténeti kérdései
Szmutku Melinda (BBTE)
Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben
Szolnoki Anna (PTE)
„De meg fogom nevezni, mint Szaklányit”: A Mondolat és a Szaklányi-Hunyadi levél összefüggései
Szűcs Kata (SZTE)
Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban
Varga László Dávid (LFZE)
„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében
Varga Réka (SZTE)
„…miért háborgattak, akasztotok, gyűlöltök ennek az egyedülvaló Istennek dicsőségének hirdetéséért?” Az eretnekség és a vallási tolerancia kérdése a Pécsi Disputában
Virág Csilla (ELTE)
„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában
Virág Csilla (ELTE)
Barátok, üzletfelek? Személyközi kapcsolatok a Tutbury énekmondó udvar tagjainak körében
Vrabély Márk (ELTE)
Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában