Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán vagyok osztatlan szakon ötödéves hallgató. Épített örökség specializáción tanulmányaim fő területe a történeti, műemléki tervezés és kutatás. Ebben a félévben a specializáción Zsámbékon végzünk kutatásokat és felméréseket. Mélyrehatóbban eddig a XV-XVI. századi Magyarországgal és annak hadi építészetével foglalkoztam.

Berta Balázs, BME, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Berta Balázs (BME)

2022

XVI. századi magyar végvárak bástyáinak fejlődése

A „hadügyi forradalomnak” nevezett várépítészeti fejlesztések Magyarországon már a XVI. végén tökéletesen nyomon követhetők. Ennek a folyamatnak a vívmánya az olasz rendszer fokozatos kialakulása volt, melyben a legnagyobb szerepet a bástyák jelentették. Magyarországon azonban már korábban, a XV. században megjelentek a kőből épített bástyák. Ilyen, modernebb kőbástyának tekinthetők például az egri vár Varkoch-, Sándor-és Dobó bástyája. Az olasz rendszert erődítések felépítése alapján két részre szokták bontani: óolasz és újolasz. Az újítás abban állt, hogy csak egyenes falszakaszokat használtak– így megszűntek a holtterek –, illetve megjelent az új, kiugró ötszögű védmű, a bástya. Ennek a segítségével plusz lövegeket tudtak elhelyezni és ezekből két tűz között tudták tartani a támadó csapatokat. Az 1556-ban megalakult Haditanács egy következő meghatározó pont volt a magyar végvárrendszer fejlesztése szempontjából. A legfontosabb szerepe abban volt, hogy a Haditanács irányításával immáron meseteremberek (elsősorban itáliai, de német és spanyolok is) dolgoztak viszonylagos rendszerességgel az erődítési munkálatokon. Majd később, 1576. évi nagy haditanácskozáson határozták meg a török elleni védelem stratégiáját és a várak szerepét.

Kezdetben a védműveket földbirtokosok külön kérésére építették általában itáliai mesterek, de már ekkor is voltak királyi szolgálatban álló itáliai várépítők. Az bátran kijelenthető, hogy az olasz rendszer teljesen tisztán nem mutatható ki a magyarországi végvárak építésében, hiszen maga a folyamat sem egyszerűen lehatárolható. Azonban a bástyák kialakulása és fejlődése nagyon szépen kimutatható hazánkban. Ezek folyamatos fejlesztése a törökkel vívott harcok során sok esetben egy váron belül is fellelhető.

A bástyák és az olasz rendszer segítségével volt képes Magyarország kiegyenlíteni a hadászati és harcászati hátránya jelentős részét, és meg tudta állítani az osztrák tartományok, illetve Bécs irányába előretörő török hódítást. Előadásomban a kora újkori magyar erősségek – különösen a bástyák – vizsgálatával a hadügyi forradalom, valamint a török elleni védekező harc közötti kapcsolatot mutatom be.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Bakos Dzsenifer, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Bakos Dzsenifer (SZTE)

Egy ismeretlen Zermegh-kézirat

Derzsenyi Dávid, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Derzsenyi Dávid (ELTE)

A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

Éliás János DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Éliás János (DE)

„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Flóra (ELTE)

Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

Gráfel Eszter, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Gráfel Eszter (DE)

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

Jármi Bence, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Jármi Bence (DE)

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Kalmár Zsombor, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kalmár Zsombor (DE)

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

Kovács Dániel László, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kovács Dániel László (PTE)

A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

Petrovity Ádám, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Petrovity Ádám (SZTE)

Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Sz. Király Anna (DE)

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

Tímár Csenge, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Tímár Csenge (DE)

Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Virágh Ágnes (DE)

Változatok a 14. századi apuliai krízisre: vádnarratívák a nőkről