2019-ben, az utolsó „békeévben” kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. A koronavírus-járvány és a háború nyomában járó energiaválság arra késztetett, hogy átértékeljem a „történészi távolságtartásomat” választott doktori témám iránt, nagyobb figyelmet szentelve a 17. századi tudományos forradalommal párhuzamos társadalmi, gazdasági és politikai kríziseknek. Kutatási területem a kora újkori ismeretelméleti átalakulások hatása a bölcsészettudományokra, valamint a késő-humanizmus és a korai felvilágosodás közötti átmenet egy holland humanista-filológus, Isaac Vossius (1618–1689) esettanulmányán keresztül.

Derzsenyi Dávid, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Derzsenyi Dávid (ELTE)

2022

A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

A 17. századi Európa válságok egész sorát élte meg. Háborúk, járványok, éhínségek a korábbi évszázadokat is sújtották, de ezen csapások egyidejű megjelenése az 1600-as évek közepén globális válsággá álltak össze. Emellett olyan modern válságelemek is megjelentek, mint az infláció és a tőzsdei buborékok. Európa szinte minden országát lázadások, felkelések és háborúk sújtották, melyek közül a legnagyobb véráldozattal a harmincéves háború (1618-1648) járt. Ezzel közel egyidőben a távoli Kínában megdőlt a Ming-dinasztia, Indiában pedig a Mogul Birodalom sodródott állandó háborúkba és lázadásokba.

A globális és ökológiai szemléletű történettudomány képviselői a 17. századi válságok egyik legfőbb kiváltó okának a kis jégkorszak akkoriban világszerte felerősödő anomáliáit tekintik, amelyek nyomán csökkentek a terméshozamok, ami éhséglázadásokat, háborúkat és járványokat váltott ki, és mindez további demográfiai visszaesést, növekvő mortalitást vagy akár elnéptelenedést is eredményezett.

A 17. századi értelmiség egyik igen jellegzetes alakja, Isaac Vossius (1618-1689) maga is az okságot és a távoli analógiákat kereste korának népesedési problémái mögött. A holland könyvtáros-filológus számára azonban még nem állhattak rendelkezésre olyan kumulált adatok, idősorok, amelyek kimutatták volna a korszak népességcsökkenésének átmeneti és visszafordítható jellegét vagy területi korlátozottságát. Ehelyett Vossius a klasszikus és a közelmúltbeli szerzőkhöz fordulva felelevenítette és új kontextusba helyezte a világ (részleges) elnéptelenedésének gondolatát, egy az antik Rómától a korabeli Kínáig vezető eszmefuttatáson keresztül.

Előadásomban azokat az eseményeket, világnézeti, módszertani és ismeretelméleti kereteket, valamint szerzői, szerkesztői, filológiai gyakorlatokat mutatom be, amelyek a népesedés mögötti okságot a jó kormányzáshoz társítják. Vossius: De antiquae urbis Romae at aliarum quarumdam urbium magnitudine c. traktátusának okfejtése egyszerre épül a reneszánsz ideatanra, matematikai levezetésre és civilizáció-kritikára, és a korszak demográfiai válságának elemzésében egyúttal megmutatkozik a késő-humanizmus válsága is.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Bakos Dzsenifer, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Bakos Dzsenifer (SZTE)

Egy ismeretlen Zermegh-kézirat

Berta Balázs, BME, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Berta Balázs (BME)

XVI. századi magyar végvárak bástyáinak fejlődése

Éliás János DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Éliás János (DE)

„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Flóra (ELTE)

Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

Gráfel Eszter, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Gráfel Eszter (DE)

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

Jármi Bence, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Jármi Bence (DE)

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Kalmár Zsombor, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kalmár Zsombor (DE)

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

Kovács Dániel László, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kovács Dániel László (PTE)

A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

Petrovity Ádám, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Petrovity Ádám (SZTE)

Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Sz. Király Anna (DE)

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

Tímár Csenge, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Tímár Csenge (DE)

Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Virágh Ágnes (DE)

Változatok a 14. századi apuliai krízisre: vádnarratívák a nőkről