Előadásom tárgya a 16. században élt Zermegh János és emlékirata. Egyetlen munkája, amelynek címe „Joannis Zermegh: Rerum gestarum inter Ferdinandum et Johannem Hungariae reges commentarius” (magyar címe: Zermegh János: Emlékirat a Ferdinánd és János, Magyarország királyai között történt dolgokról) a mohácsi csata és Szapolyai János halála közti magyarországi eseményeket tárgyalja. A személyes tapasztalat alapján íródott emlékirat elsődleges forrás Magyarország egyik legfontosabb időszakáról, a kettős királyság korának polgárháborús viszonyairól.

Az emlékiratnak autográf kézirata nincsen, mindösszesen két posztumusz kiadása ismert a szövegnek. Időközben azonban az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományából előkerült egy Zermegh-kézirat, amelynek érdekességeivel egy már korábbi tanulmányomban foglalkoztam.

Az előadásom során a kevésbé népszerű, amszterdami kiadáson és annak paratextusain lesz a fő hangsúly: az esztergomi kézirat ugyanis lehetőséget ad, hogy a kiadások margómegjegyzéseit is közelebbről megvizsgáljuk, így számos érdekes kérdés felmerül, mint például, milyen azok jellege, kik lehetnek a lehetséges szerzői, továbbá honnan erednek ezek a margók: már a kéziratban is jelen voltak-e, vagy csak a nyomtatásnál kerültek a kiadásba? Továbbá a kiadás második paratextusa és Zermegh emlékirata közötti lehetséges kapcsolatot is igyekszem megvizsgálni. A kérdés megválaszolása több szempontból is fontos lehet, hiszen amellett, hogy a kiadás végén olvasható levélről eddig – egy kivétellel – nem nagyon esett szó a Zermegh-irodalomban, figyelembe kell vennünk, hogy az emlékíró szövege az első olyan Szapolyai párti szöveg, amely Magyarország történelmének kifejezetten ennek az időszakáról számol be. Így tehát lényeges lehet körül járni az okát annak, amiért ez a csaknem negyven oldalas levél is helyett kapott az amszterdami kiadás végén.