Farkas Mónika, a SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok. A doktori programomban az olasz Risorgimento időszakának négy szerzőjével – Silvio Pellico, Ippolito Nievo, Massimo d’Azeglio és Luigi Settembrini – foglalkozom. Életművük elemzésén keresztül arra a kérdésre keresem a választ, hogy az olasz nemzetet formáló tényezők, a nemzettudat fejlődésének állomásai és problémái, illetve az olasz nép a nemzeti identitáshoz való viszonya milyen megítélés alá esik a narrációkban, a nemzeti egység megformálásának mely lehetséges eszközeit emelik be a szerzők én-elbeszéléseik és az egyéb műfajú írásaik meghatározó szövegszervező elemeiként.

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

2022

«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

A Risorgimento kiemelkedő írója és politikusa, Massimo d’Azeglio (1798-1866) meghatározó szerepet töltött be az olasz nemzeti egység megteremtésében. Az 1861 januárja és márciusa között írt Questioni urgenti („Sürgős kérdések”) című pamfletje az Olasz Királyság 1861-es létrejöttét közvetlenül megelőző időszak politikai, társadalmi és kulturális feszültségeit elemzi. Előadásomban bemutatom, hogy a műben felvetett, az egységgel összefüggő kérdések hogyan reflektálnak a korszak politikai helyzetére, illetve milyen kapcsolatban állnak a d’Azeglio életművében megjelenő hazafias gondolatokkal.

A mű kiindulópontja 1848-49 és 1861 összehasonlítása a nép a függetlenségi háborúkhoz való hozzáállásának vetületében. D’Azeglio úgy véli, hogy bár Itália a köz-és politikai gondolkodása fejlődött, az egymással szemben álló pártok tevékenységei megakadályozzák az egység létrejöttét: egyaránt bírálja a Mazzini-féle, a demokrata, a republikánus és a radikális pártot. Törvényes kereteket nélkülőző műveletnek tartja Garibaldi dél-itáliai expedícióját, ugyanakkor megkérdőjelezi annak létjogosultságát is, hogy a nemzet szabadsága kizárólag a Savoyai-háztól függjön. Dél és Észak egyesülése kapcsán megfigyelhető egy negatív fejlődés a d’azegliói életműben: az 1830-40-es években írt történelmi regényeiben az olaszok összetartozásának értékét képviselte, az 1850-60-as évekbeli levelezéseiben és önéletrajzában, az I miei ricordiban („Emlékeim”, 1867, posztumusz) már a két terület egybeforrasztásának lehetetlenségét fogalmazta meg.

A Questioni urgentiben felvetett problémák előrevetítik az új olasz állam hiányosságait. Ez utóbbiak nemcsak a politikai egység, hanem a közös nemzeti identitás megszilárdulását is megakadályozták: mindez a század végére a közéletben és az irodalomban is tetten érhető, a Risorgimentóban való csalódást idézte elő.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Bakos Dzsenifer, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Bakos Dzsenifer (SZTE)

Egy ismeretlen Zermegh-kézirat

Berta Balázs, BME, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Berta Balázs (BME)

XVI. századi magyar végvárak bástyáinak fejlődése

Derzsenyi Dávid, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Derzsenyi Dávid (ELTE)

A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

Éliás János DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Éliás János (DE)

„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Flóra (ELTE)

Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

Gráfel Eszter, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Gráfel Eszter (DE)

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

Jármi Bence, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Jármi Bence (DE)

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Kalmár Zsombor, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kalmár Zsombor (DE)

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

Kovács Dániel László, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kovács Dániel László (PTE)

A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

Petrovity Ádám, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Petrovity Ádám (SZTE)

Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Sz. Király Anna (DE)

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

Tímár Csenge, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Tímár Csenge (DE)

Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Virágh Ágnes (DE)

Változatok a 14. századi apuliai krízisre: vádnarratívák a nőkről