Előadásomban a 15–16. században virágkorát élő velencei naplóirodalmat fogom bemutatni, amelynek köszönhetően kortársak perspektíváján keresztül vizsgálhatjuk meg a városállam működését, diplomáciai kapcsolatait, valamint a korszak katonai eseményeit. Ezen fennmaradt szövegek értékes forrásként szolgálnak a kutatók számára, hiszen a napról napra született feljegyzések mindegyike a saját jelenére reflektál, így összességük vizsgálata nem csak a történeti linearitás, hanem a szerzők írói vénájának fejlődésének tekintetében is érdemleges. Mivel ebben az időszakban élénk diplomáciai kapcsolat élt a Serenissima és a magyar királyi udvar között, illetve a naplóírók mind részt vettek a városállam vezetésében, rendszeresen találkozhatunk a naplókban a Magyar Királysággal foglalkozó részekkel. Ezen feljegyzések pedig az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésére és annak megfékezésére irányuló törekvésekre összpontosítanak. Ennek köszönhetően pedig a magyar történettudomány számára sem elhanyagolható ezen fennmaradt dokumentumoknak a vizsgálata és ismerete. Legismertebb naplóíróknak Marin Sanudo, Girolamo Priuli, Pietro Dolfin, Marcantonio Michiel és Domenico Malipiero számítanak ebből az időszakból, azonban saját kutatásom témája Priuli 1494 és 1512 között keletkezett Diarii-ja fókuszál. Így a naplóirodalom általános bemutatása mellett az általa készült feljegyzések közül egyet be fogok mutatni a saját fordításommal egyetemben, valamint az életrajzáról és politikai karrierjéről is részletesebben fogok beszámolni. Emellett pedig kitérek az Oszmán Birodalom jelentette velencei krízisre és megoldásának törekvésére.
Tímár Csenge, a Debreceni Egyetem ötödéves magyar-történelem osztatlan tanárszakos hallgatója vagyok. Kutatásom középpontjában a Jagelló-kor diplomáciája áll, azon belül is a velencei-magyar kapcsolatok alakulása.

Tímár Csenge (DE)
Girolamo Priuli szerepe a 15. század végi velencei naplóirodalomban
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Derzsenyi Dávid (ELTE)
A 17. század válságai antikvárius szemmel: a világ elnéptelenedésének gondolata és a demográfiai gondolkodás kezdetei Isaac Vossius (1618– 1689) munkásságában

Éliás János (DE)
„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson

Farkas Flóra (ELTE)
Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága

Farkas Mónika (SZTE)
«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben

Jármi Bence (DE)
A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

Kovács Annamária (ELTE)
Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben

Kovács Dániel László (PTE)
A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után

Petrovity Ádám (SZTE)
Történetírók levelezése: Tranquillus Andronicus és Verancsics Antal levélváltása

Rácz K. Bence (ELTE)
A boszorkányper mint konfliktuskezelés: Hétköznapi konfliktusok a kora újkori Zala vármegyében