A gazdag hagyományokkal rendelkező középkori cseh dinasztikus történetírás egyik legimpozánsabb alkotása a 14. század első felében keletkezett Königsaali krónika. A szerzők, Türingiai Ottó és Zittaui Péter a Prága közelében található Königsaali ciszterci monostor apátjaiként komoly szerepet töltöttek be a korabeli Csehország vallási életében, közvetlen kapcsolatban álltak a Přemysl dinasztia utolsó uralkodóival, II. és III. Vencellel. Ennek köszönhetően páratlanul gazdag forrásbázissal dolgozhattak krónikájuk elkészítése során. Informáltságuk meglátszik munkájuk minőségén, hiszen krónikájuk tekinthető az utolsó Přemyslidák, az interregnum és a Luxemburgi dinasztiaváltás legfontosabb elbeszélő forrásának. Látókörük nem szűkült országhatárok közé, gyakran reflektáltak a környező államok történetére, többek között a Magyar Királyságéra is. Krónikájuk ennek ellenére információcsatornaként kudarcot vallott. A ciszterciek elbeszélése nem került be a század második felében, IV. Károly uralkodása alatt formát öltő hivatalos udvari krónikairodalomba, üzenetük egyfajta damnatio memoriae áldozata lett. A Königsaali krónika már a 19. századtól kezdve jelen volt a magyar történettudomány horizontján és Gombos Albin is foglalkozott vele nagyszabású forrásfeltárása során. Magyar vonatkozású adatait azonban a krónika kontextusában a mai napig senki sem vetette kritikai vizsgálat alá. Előadásomban először bemutatom ennek a fontos elbeszélő forrásnak a helyét a 14. századi cseh historiográfiában, majd ebben a kontextusban tárgyalom Türingiai Ottó és Zittaui Péter Magyarországról alkotott képét.
Az ELTE elsőéves történelem mesterszakos hallgatója vagyok, azon belül a szak középkor specializációján tanulok. Témavezetőim Prof. Dr Bagi Dániel és Dr. Vadas András tanár urak. Kutatási területem a 14. századi cseh krónikairodalom és annak magyar vonatkozásai.

Kováč Szilárd (ELTE)
Egy 14. századi cseh ciszterci krónika magyar vonatkozásai
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Farkas Flóra (ELTE)
„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői

Farkas Mónika (SZTE)
Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására

Kovács Annamária (ELTE)
Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó

Kovács Dániel László (PTE)
„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat

Lédig Dávid (ELTE)
A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században

Németh Kira Gabriella (LFZE)
Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről

Pintér Tamás (PTE)
Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához