Honnan és hogyan ismerjük Balassi Bálint életművét? Számunkra ez nem kifejezetten bonyolult művelet, hiszen számos kritikai kiadás áll rendelkezésünkre, valamint a különböző kéziratban megmaradt források is rendelkezésére állnak akárki számára. Kérdésünket inkább szegezzük az előttünk bő száz évvel élt irodalomtörténészeknek!
A Balassa-kódex felfedezése (1874) után a Balassi-kép gyökeres változásokon ment keresztül, melynek első forrása az 1879-ben napvilágot látó, Szilády Áron által szerkesztett első kritikai kiadás. Azt követően 1923-ban jelent meg a következő hasonló igényű mű Dézsi Lajos szerkesztésében. A két irodalomtörténész a kor módszertani hagyományainak megfelelően a pozitivista iskola gyakorlatait követte. A Dézsi-féle Balassi-kiadást értékeli Babits Mihály a Nyugat 1924. évi májusi számában, szellemtörténeti látásmóddal. Ami fontosabb: a későbbi Balassi-kutatás eredményeit is felveti dolgozatának egyes helyein. Előadásomban a szövegeken keresztül az említett két módszertani iskola sajátságait kívánom a Balassi-kép alakulásának tükrében bemutatni, hogyan közelítenek a nagy költő munkásságához és ezen közelítések milyen „erényekkel és bűnökkel” bírnak.
A szekszárdi Babits Mihály Emlékházban őrzött Babits-könyvhagyatékban megtalálható Dézsi 1923-as Balassi-kiadása, amelyről a fent említett recenziót közölte Babits a Nyugatban. Dolgozatom előmunkálat az előkészületek nyomát őrző kiadás és a recenzió együttes vizsgálatához.
