Kutatásom fő témája a 14–15. századi társadalmi nemek és annak a kérdése, hogy a férfi és női nemhez kapcsolt elvárások, valamint a hősiesség hogyan jelenik meg ezek határain belül, és volt-e lehetőség a hagyományos nemi keretek átlépésére. Célom rámutatni, hogy a középkor kötött társadalmi struktúráin belül a tradicionálisnak nem megfelelő eseteket a társadalom hogyan értelmezte, ezzel mélyebb betekintést nyerve a középkori társadalom működésére és a nemi szerepekre. A témakör középpontjába Jeanne d’Arc hagyománybontó alakját, valamint a korban nagyon elterjedt kilenc hős (neuf preux) motívumát helyeztem. Ennek alapján elemeztem a hősiességet mint ideált, valamint alkalmaztam egy konkrét esetre. Ehhez fő forrásbázisom Christine de Pizan írónő munkái, főként Le Ditié de Jehan d’Arc (1429) című verse. Az elemzés során vizsgáltam a késő középkori lovagi ideált, az ehhez kapcsol erényeket, a szüzesség és szexualitás szerepét, a társadalmi nemek megjelenését különböző társadalmi csoportokban, illetve a férfias nőkre használt kategóriát, a viragót. A kutatás Jeanne d’Arc alakját, a kilenc hős motívumát és a róluk írt Christine de Pizan-művet összekapcsolva ad képet arról, mennyire voltak kötöttek a társadalmi keretek, valamint hogyan szolgált éppen ez a szigorú kötöttség a kategóriák esetleges eltolódásához, felvetve a lehetőségét, hogy a nők hősies szerepe a lovagi ideál változásának tudható be, valamint hogy ez az elsőre pozitívnak tűnő hatás hogyan válik majd negatívvá a nők megítélésében.
Nagy Eszter Hedvig vagyok, harmadéves történelem alapszakos hallgató, anglisztika és olasz minorral. Fő érdeklődési köröm a késő középkori társadalomtörténet, azon belül leginkább a nőtörténet, illetve a társadalmi nemek története. Kutatásom alapjául a francia írónő, Christine de Pizan munkái szolgálnak, a témát pedig Jeanne d'Arc hagyománybontó alakjának és a kilenc hős népszerű motívumának metszetén kutatom. Ezeket az átlagból kiemelkedő példákat vizsgálva próbálom megfigyelni azt, ami összességében leginkább érdekel a történelemben: a társadalom működését, normákat, amitől a történelem kicsit közvetlenebbé és könnyebben érthetővé válik.
Nagy Eszter Hedvig (ELTE)
Hősiesség a társadalmi nemek keretein túl – Jeanne d’Arc és a kilenc hős Christine de Pizan munkáiban
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Bellosevich Beatrix Anna (ELTE)
Szerelem és moralitás a históriás énekekben és Balassi Bálint lírájában
Biró Eszter (ELTE)
„Asszony-ember miatt végre megcsalaték” – Nőábrázolás és forráshasználat Kákonyi Péter bibliai históriáiban
Csóti Lili (ELTE)
Mulatság és intés határán – Jan van Hemessen bordélyjelenetei, a moralizáló zsánerfestészet korai példái
Dobos Dorina (SZTE)
Bűnös nők a középkorban és az újkorban – Zsidó nők és társadalmi előítéletek a múltban
Gephárt Enikő (SZTE)
Klandesztin házasság a késő középkori Angliában – Margery Paston és Richard Calle esete
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Bűnözés, büntetőbíráskodás és boszorkányság a 18. századi Debrecenben
Kis-Tamás Anna (ELTE)
Neoplatonizmus és szakralitás – Az antikvitás, a mitológia és a platóni művek hatása a firenzei Santo Spirito templom dekorációs programjára
Kiss-Komjáthy Andor (ELTE)
Bűn és bűnhődés Szlavóniában az oligarchia árnyékában – A Gutkeledek és Vodicsaiak konfliktusa 1277 és 1280 között
Kiss-Pető Apor (ELTE)
„Considera quod in Sacramento altaris Dominus propter nos est” Bűnbánati és apologetikus szövegek a római rítusú szentmise kora újkori változataiban
Mach Igor (ELTE)
A Kukuku, kukucskám kezdetű közköltészeti alkotás variánsainak vizsgálata az erény fogalmának tükrében
Majoros Viktória (SZTE)
Gyöngyösi és Natale Conti – Források Gyöngyösi-szöveghelyek lehetséges értelmezéséhez
Márton Andrea Bianka (ELTE)
Erény a falon, bűn az árnyékban – Bűnök és erkölcsök, társadalmi normák az uralkodói leltárjegyzékek festményein a 16. századi Angol Királyságban
Molnár Cintia (ELTE)
Az erényes cselekedet nikomakhoszi ismérvei Balassi Bálint szerelmes verseiben
Nagyné dr. Kovács Ágota (SZTE)
Bűnök és erények megjelenése a dualizmus-kori magyar községi igazgatásban
Polgár Hanna (PTE)
Adalékok Koháry István Üdőmúlatás közben szerzett versek c. költeményének forráskutatásához
Porkoláb Anna Sára (ELTE)
„Tacere aliquando est bonum aliquando non” – A hallgatás erénye és bűne a 13-14. századi Domonkos-rendi forrásokban
Rácz Ráhel (SZFE)
A történelmi személyiség, mint erény – A régiség megjelenése Ruttkai Éva életművében
Rákóczy Krisztina (ELTE)
Hortulus Animae: a humanizmus sövénye és a Szent Brigitta-imafüzér vehiculuma
Rakonczay Rita (ELTE)
Pajzán történetek, avagy bűnök ábrázolása a reformáció kori kályhacsempéken
Szakály Bence Árpád (UNIVIE)
Az erényes hadvezér arcai – Karl Mansfeld (1543–1595) portréreprezentációja a korabeli röppublicisztika és történetírás médiumaiban
Varga Laura (DE)
Apokaliptikus irodalom mint a bűnök megfékezésének eszköze a középkori Európában
Verner Ferenc (DE)
Az „ecsedi szerződés” és annak következményei – Özvegy Széchy Mária és a Bethlenek pere
Vida-Szűcs Patrik (SZTE)
„Zrínyi Péter cimborája”, ákosházi Sárkány V. János és az ő peranyaga
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Nyilvánosság és magánélet Kelet-Európában – Nagy Katalin és I. Pál cár udvartartása (1762–1801)
Zsifkovits Zoltán (ELTE)
Sherlock Kaifengben – A hagyományos kínai bűnügyi irodalom erkölcsi és nevelő funkciója