A Paston név sokak számára ismerősen cseng, hiszen a 15. századból fennmaradt Paston-levelek ritka és értékes forrást jelentenek a középkori nemesi élet tanulmányozásához. A levelek nemcsak a családi életet, hanem a Rózsák háborújában betöltött szerepüket is bemutatják. A levelezések egyik legérdekesebb aspektusa azonban talán az, hogy egy olyan esetet tárnak fel, mint amilyen Richard Calle és Margery Paston házassága volt.
Az egyház a klandesztin (titkos) házasságokat a IV. lateráni zsinattól (1215) kezdve ugyan érvényesnek tartotta, azonban szankcionálhatónak is. A szentszéki bíróságokon minden olyan házasságot klandesztinnek tekintettek, amelyet három héttel az esküvőt megelőzően nem hirdettek ki. Ez azért volt fontos, mert így a közösség tagjai megfelelő információ alapján – például, hogy a pár között vérfertőző viszony áll fenn – tiltakozhattak a frigy ellen. Bár a nemesi származású nők életét bizonyos mértékű kontroll jellemezte, több példa is bizonyítja – köztük Margery Pastoné is –, hogy ez nem feltétlenül akadályozta azt, hogy a család bármely tagjának tudta nélkül házasodjanak. Margery Paston és Richard Calle 1469-ben kötött házasságot a nő családjának tudta nélkül. Calle a nőnél idősebb és alacsonyabb rangú volt, ennek ellenére a Pastonok haragja sem akadályozta meg, hogy továbbra is a szolgálatukban maradjon, Margeryt viszont gyakorlatilag kitagadták.
Előadásomban a késő középkori klandesztin házasságok társadalmi és egyházi megítélését vizsgálom Margery Paston és Richard Calle példáján keresztül, rávilágítva a titkos frigyek következményeire és a kortárs értékelésekre.
