A kínai irodalom rendkívül hosszú múltra tekint vissza, és ebben kiemelt szerepet kapnak a joggal és az erkölccsel foglalkozó írások, ezek azonban mind a kínai „központi tradíció” szövegei voltak. A kínai kultúra anyagi fejlődésével párhuzamosan a Song-korszaktól kezdődően egyre nagyobb mennyiségű népszerű irodalmi mű keletkezett, melyek széleskörű olvasóközönségre tettek szert, azonban a kínai kultúra perifériáján voltak. Ebbe a kategóriába sorolható a Ming-korszaktól virágzó „gong’an” („bírói esetek” vagy „nyilvános esetek”) irodalom is, amelyek a kínai történelem jelentős bírái köré szőnek jogi epizódokat. A gong’an irodalom nyelvezete a köznyelvhez közeli, témái pedig a kevéssé művelt olvasó számára is érdekesek, hiszen esik bennük szó paráznaságról, gyilkosságról, erőszakról, összeesküvésről és rablásról is. Ezeket a történeteket egy-egy történelmi bíra vagy tisztviselő személye köré (Di Renjie, Bao Zheng, Hai Rui) csoportosítva adták ki, általában az adott személy családnevét használva előtagként (Például „Bao Gong’an” azaz „Bao bíra esetei”). A gong’an irodalom azonban írástudói osztály és az államhatalom általi megvetettsége ellenére is egy fontos eszköze volt a központi tradíció erkölcseinek és jogi gyakorlatról alkotott nézeteinek terjesztésére. Történeteiben az igazságot képviselő erők fáradhatatlanul üldözik és ítélik el a legkegyetlenebb bűnözőket, ezzel a köznép érdekeit védve, legyen az elkövető egyszerű haramia, korrupt hivatalnok, szerelmes diák vagy buja buddhista. Ugyan a detekció elemei fellelhetőek benne, de nem a rejtély-elem a művek fókusza, hanem az elkövető elfogása és a rá kiszabott büntetés, melyet részletekbe menően ismertetnek. Ezek a művek tehát egyszerre szolgálnak az olvasó szórakoztatására, jogi és erkölcsi okítására és az esetleges bűnözők megfélemlítésére, az általuk ábrázolt bírafigurák pedig a mai napig a kínai népszerű kultúra élő alakjai, akiknek történeteit újra és újra kiadják és feldolgozzák.
Zsifkovits Zoltán vagyok, jelenleg az ELTE BTK Kína-tanulmányok mesterképzésének hallgatója. Kutatási területem alapvetően a kínai eszmetörténet, azon belül is az ókori kínai hatalomgyakorlási módszerek és a hatalomról alkotott gondolatrendszerek vizsgálata, illetve az, hogy ezek a gondolatrendszerek és módszerek miként hatottak a későbbi, valamint a kortárs kínai politikai gyakorlatra és identitásra. Ezen kívül foglalkozom még a hagyományos kínai irodalom magyarra fordításával is, jórészt a középkori és kora újkori népszerű irodalomra fókuszálva.
Zsifkovits Zoltán (ELTE)
Sherlock Kaifengben – A hagyományos kínai bűnügyi irodalom erkölcsi és nevelő funkciója
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Bellosevich Beatrix Anna (ELTE)
Szerelem és moralitás a históriás énekekben és Balassi Bálint lírájában
Biró Eszter (ELTE)
„Asszony-ember miatt végre megcsalaték” – Nőábrázolás és forráshasználat Kákonyi Péter bibliai históriáiban
Csóti Lili (ELTE)
Mulatság és intés határán – Jan van Hemessen bordélyjelenetei, a moralizáló zsánerfestészet korai példái
Dobos Dorina (SZTE)
Bűnös nők a középkorban és az újkorban – Zsidó nők és társadalmi előítéletek a múltban
Gephárt Enikő (SZTE)
Klandesztin házasság a késő középkori Angliában – Margery Paston és Richard Calle esete
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Bűnözés, büntetőbíráskodás és boszorkányság a 18. századi Debrecenben
Kis-Tamás Anna (ELTE)
Neoplatonizmus és szakralitás – Az antikvitás, a mitológia és a platóni művek hatása a firenzei Santo Spirito templom dekorációs programjára
Kiss-Komjáthy Andor (ELTE)
Bűn és bűnhődés Szlavóniában az oligarchia árnyékában – A Gutkeledek és Vodicsaiak konfliktusa 1277 és 1280 között
Kiss-Pető Apor (ELTE)
„Considera quod in Sacramento altaris Dominus propter nos est” Bűnbánati és apologetikus szövegek a római rítusú szentmise kora újkori változataiban
Mach Igor (ELTE)
A Kukuku, kukucskám kezdetű közköltészeti alkotás variánsainak vizsgálata az erény fogalmának tükrében
Majoros Viktória (SZTE)
Gyöngyösi és Natale Conti – Források Gyöngyösi-szöveghelyek lehetséges értelmezéséhez
Márton Andrea Bianka (ELTE)
Erény a falon, bűn az árnyékban – Bűnök és erkölcsök, társadalmi normák az uralkodói leltárjegyzékek festményein a 16. századi Angol Királyságban
Molnár Cintia (ELTE)
Az erényes cselekedet nikomakhoszi ismérvei Balassi Bálint szerelmes verseiben
Nagy Eszter Hedvig (ELTE)
Hősiesség a társadalmi nemek keretein túl – Jeanne d’Arc és a kilenc hős Christine de Pizan munkáiban
Nagyné dr. Kovács Ágota (SZTE)
Bűnök és erények megjelenése a dualizmus-kori magyar községi igazgatásban
Polgár Hanna (PTE)
Adalékok Koháry István Üdőmúlatás közben szerzett versek c. költeményének forráskutatásához
Porkoláb Anna Sára (ELTE)
„Tacere aliquando est bonum aliquando non” – A hallgatás erénye és bűne a 13-14. századi Domonkos-rendi forrásokban
Rácz Ráhel (SZFE)
A történelmi személyiség, mint erény – A régiség megjelenése Ruttkai Éva életművében
Rákóczy Krisztina (ELTE)
Hortulus Animae: a humanizmus sövénye és a Szent Brigitta-imafüzér vehiculuma
Rakonczay Rita (ELTE)
Pajzán történetek, avagy bűnök ábrázolása a reformáció kori kályhacsempéken
Szakály Bence Árpád (UNIVIE)
Az erényes hadvezér arcai – Karl Mansfeld (1543–1595) portréreprezentációja a korabeli röppublicisztika és történetírás médiumaiban
Varga Laura (DE)
Apokaliptikus irodalom mint a bűnök megfékezésének eszköze a középkori Európában
Verner Ferenc (DE)
Az „ecsedi szerződés” és annak következményei – Özvegy Széchy Mária és a Bethlenek pere
Vida-Szűcs Patrik (SZTE)
„Zrínyi Péter cimborája”, ákosházi Sárkány V. János és az ő peranyaga
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Nyilvánosság és magánélet Kelet-Európában – Nagy Katalin és I. Pál cár udvartartása (1762–1801)