Előadásomban Daniel Defoe Moll Flanders című regényét elemzem az erény és bűn fogalmainak pszichológiai és narratív megjelenésének aspektusaiból, különös tekintettel a főhősnő személyiségfejlődésére, erkölcsi önértelmezésére és önreflexiójára. Bemutatom miként válnak a bűn és erény fogalmi képzetei belső pszichés és külső társadalmi hatások összeütközésének terepévé, valamint hogyan alakítja mindez Moll narratíváját. A történet a bűnt nem abszolút erkölcsi vétségként, hanem társadalmi és pszichológiai kényszerként ábrázolja. Az elbeszélői pozíció rávilágít Moll kognitív disszonanciájára, önfelmentő mechanizmusaira és erkölcsi önértelmezésének folyamatos újraírására. A bűn nem csupán cselekményelem, hanem pszichológiai értelemben tükör is, amely révén Moll identitása fokozatosan elmélyül az önreflexióban. Az erény és bűn értelmezése nem statikus fogalmak, hanem kontextusfüggő, gyakran egymásba csúszó kategóriákká válnak. A főhős cselekedeteit gyakran bűnként címkézi a társadalom, ám narrációja e tetteket a túlélés, az önrendelkezés és a női autonómia kényszerű eszközeiként reprezentálja. Moll Flanders története nem a bűn megbánásának konvencionális narratívája, hanem annak bemutatása, miként képes egy nő saját identitását és erkölcsi rendjét újraalkotni egy számára erkölcstelen világban. Moll tettei válaszreakciók a társadalmi kiszolgáltatottság kihívásaira, ám egyúttal az önérvényesítés eszközei is. Ezeket elbeszélői pozíciójából gyakran önreflexíven értelmezi is, jórészt védekező mechanizmusként, racionalizálás, tagadás vagy elfojtás formájában. Moll Flanders története egy mélyen belsővé vált erkölcsi küzdelem lenyomata, ahol az erény és bűn határai a pszichés alkalmazkodás, a társadalmi nyomás és a női önrendelkezés metszéspontjában újrakonstruálódnak.
Kis Virág, a DE Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola hallgatója vagyok. Angol nyelv és irodalom MA, magyar nyelv és irodalom MA, pszichológia MA szakokon végeztem a Debreceni Egyetemen. Középiskolai pedagógusként, valamint pszichológusként több mint tíz éve dolgozom. Jelenleg egy középiskolában vagyok iskolapszichológus. Kutatási témám: Pszicho- medicina 19. századi prózai szövegekben (a szépirodalmi szöveg pszichológiai horizontjai)
Kis Virág (DE)
Az erény és bűn pszichológiája Defoe Moll Flanders című regényében
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Bellosevich Beatrix Anna (ELTE)
Szerelem és moralitás a históriás énekekben és Balassi Bálint lírájában
Biró Eszter (ELTE)
„Asszony-ember miatt végre megcsalaték” – Nőábrázolás és forráshasználat Kákonyi Péter bibliai históriáiban
Csóti Lili (ELTE)
Mulatság és intés határán – Jan van Hemessen bordélyjelenetei, a moralizáló zsánerfestészet korai példái
Dobos Dorina (SZTE)
Bűnös nők a középkorban és az újkorban – Zsidó nők és társadalmi előítéletek a múltban
Gephárt Enikő (SZTE)
Klandesztin házasság a késő középkori Angliában – Margery Paston és Richard Calle esete
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Bűnözés, büntetőbíráskodás és boszorkányság a 18. századi Debrecenben
Kis-Tamás Anna (ELTE)
Neoplatonizmus és szakralitás – Az antikvitás, a mitológia és a platóni művek hatása a firenzei Santo Spirito templom dekorációs programjára
Kiss-Komjáthy Andor (ELTE)
Bűn és bűnhődés Szlavóniában az oligarchia árnyékában – A Gutkeledek és Vodicsaiak konfliktusa 1277 és 1280 között
Kiss-Pető Apor (ELTE)
„Considera quod in Sacramento altaris Dominus propter nos est” Bűnbánati és apologetikus szövegek a római rítusú szentmise kora újkori változataiban
Mach Igor (ELTE)
A Kukuku, kukucskám kezdetű közköltészeti alkotás variánsainak vizsgálata az erény fogalmának tükrében
Majoros Viktória (SZTE)
Gyöngyösi és Natale Conti – Források Gyöngyösi-szöveghelyek lehetséges értelmezéséhez
Márton Andrea Bianka (ELTE)
Erény a falon, bűn az árnyékban – Bűnök és erkölcsök, társadalmi normák az uralkodói leltárjegyzékek festményein a 16. századi Angol Királyságban
Molnár Cintia (ELTE)
Az erényes cselekedet nikomakhoszi ismérvei Balassi Bálint szerelmes verseiben
Nagy Eszter Hedvig (ELTE)
Hősiesség a társadalmi nemek keretein túl – Jeanne d’Arc és a kilenc hős Christine de Pizan munkáiban
Nagyné dr. Kovács Ágota (SZTE)
Bűnök és erények megjelenése a dualizmus-kori magyar községi igazgatásban
Polgár Hanna (PTE)
Adalékok Koháry István Üdőmúlatás közben szerzett versek c. költeményének forráskutatásához
Porkoláb Anna Sára (ELTE)
„Tacere aliquando est bonum aliquando non” – A hallgatás erénye és bűne a 13-14. századi Domonkos-rendi forrásokban
Rácz Ráhel (SZFE)
A történelmi személyiség, mint erény – A régiség megjelenése Ruttkai Éva életművében
Rákóczy Krisztina (ELTE)
Hortulus Animae: a humanizmus sövénye és a Szent Brigitta-imafüzér vehiculuma
Rakonczay Rita (ELTE)
Pajzán történetek, avagy bűnök ábrázolása a reformáció kori kályhacsempéken
Szakály Bence Árpád (UNIVIE)
Az erényes hadvezér arcai – Karl Mansfeld (1543–1595) portréreprezentációja a korabeli röppublicisztika és történetírás médiumaiban
Varga Laura (DE)
Apokaliptikus irodalom mint a bűnök megfékezésének eszköze a középkori Európában
Verner Ferenc (DE)
Az „ecsedi szerződés” és annak következményei – Özvegy Széchy Mária és a Bethlenek pere
Vida-Szűcs Patrik (SZTE)
„Zrínyi Péter cimborája”, ákosházi Sárkány V. János és az ő peranyaga
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Nyilvánosság és magánélet Kelet-Európában – Nagy Katalin és I. Pál cár udvartartása (1762–1801)
Zsifkovits Zoltán (ELTE)
Sherlock Kaifengben – A hagyományos kínai bűnügyi irodalom erkölcsi és nevelő funkciója