Szent Domonkos rendjének megjelenését és tevékenységét a középkori szóbeliség forradalmának is szokás tekinteni. Nem véletlen, hiszen a domonkos szerzetesek egyetemi tanulmányaik és széleskörű olvasottságuk és bibliaismeretük okán a kor legélesebb nyelvű hitvitázói és prédikátorai lettek. A rend főbb teológusai, mint Jacobus de Voragine vagy Aquinói Szent Tamás antik auktorok iránti érdeklődése pedig új gondolatokat emelt vissza az európai gondolkodásba, ezzel megújítva a korszak erényekről és bűnökről vallott irányadó nézeteit.
A domonkos prédikációkkal foglalkozó szakirodalom hatalmas, de ezek közül is külön is kiemelendő Nicole Bériou munkássága, aki a domonkos retorikát és a beszédek felépítését elemezte, valamint a témaválasztások újszerűségére mutatott rá. Silvana Vecchio és Carla Casagrande kutatásai a szóban elkövetett vétségek és bűnök domonkosok alkotta rendszerét vizsgálták alaposan. Ami azonban rendszerint háttérbe szorul a kutatásokban, az a hallgatás gesztusának értékelése, illetve annak korabeli megítélésének elemzése.
Előadásomban először annak járok utána, hogy a prédikációkon túl a rend más, belső keletkezésű forrásaiban – prédikációs segédkönyvekben, példázatgyűjteményekben – milyen kontextusban, milyen narratívákban, mely bibliai szereplőkkel fémjelezve jelenik meg a hallgatás, elhallgatás, csendben levés aktusa. Vajon értelmezhető-e azon a jelentésén túl a csend, hogy beszéd hiányaként kezeljük? Amennyiben igen, milyen más erényekkel kapcsolják össze azt, ill. milyen bűnöket társítanak ahhoz az emberhez, aki nem képes a szóbeli önkontrollra? Ezutóbbi kérdés átvezet minket az előadás második kérdésfelvetéséhez, mégpedig, hogy létezik-e és ha igen, milyen helyzetekben válhat vétekké a hallgatás?
Az előadás harmadik része kifejezetten a domonkos közösségekre fókuszál. A fentiekben bemutatásra kerülő, laikusok felé kommunikált szóbeli ideálok és a rend tagjai számára betartandó konstitúcióban előírtak közti átfedéseket vizsgálom, illetve, hogy az első- és másodrend közti, hallgatásra vonatkozó különbségek milyen mélyebb értelmezéssel bírhatnak annak a rendnek az esetében, amelynek központjában éppen az ige szentsége áll.
