A reformáció kályhaművészetével Németországban már a 2000-es évek óta részletesebben foglalkozik a kutatás, ahol a reformáció régészete és a reformáció kályhái már szinte önálló kutatási irányzatot alkotnak. Mely ábrázolások sorolhatóak a protestáns kályhacsempék csoportjába? Melyek azok, amelyek csak a reformáció korának termékei, de nem állnak közvetlen kapcsolatban a protestantizmus tanaival? Ezekre a kérdésekre már nemcsak a nemzetközi, de a hazai kutatás is egyre inkább megpróbál válaszolni.
Az egykori Magyar Királyság tekintetében sokáig úgy tűnt, hogy a nyugati típusú protestáns kályhaművészet már csak közvetetten jutott el, így nem nyílt lehetőség egy kiterjedt vizsgálatra. A doktori kutatásaim keretén belül azonban három olyan lelőhellyel is foglalkozom, ahol a német nyelvterületekhez hasonló darabok kerültek elő, lehetővé téve egy komplex elemzést. A hegyhátszentmártoni, soproni és vöröskői kályhacsempéken gyakran német nyelvű imádságok vagy a Tízparancsolat tűnik fel, s az azokat illusztráló bibliai jelenetek. Vöröskő várában azonban olyan vegyesmázas darabok is feltűntek, amelyeken hasonló az ábrázolásforma és a készítés technikai jellemzői (agyag, mázazás, soványítás) is megegyeznek, de ezeken nem imádság és nem is bibliai történetek tűnnek fel, hanem ókori szereplőkkel találkozunk. Vajon mit üzenhetnek Venus és Vergilius történetei a reformáció ikonográfiájában?
