1277 tavaszán Szlavónia tartományban a tartományúri ambíciókkal rendelkező Vodicsai család tagjai fellázadtak a Korona és az azt képviselő, a területen akkoriban oligarchikus tartományt kiépítő Gutkeledek ellen. A kezdeti harcokban elhunyt Gutkeled nembeli Joachim bán, a nemzetség akkori vezetője, mely csak jobban elmélyítette a konfliktust: kezdetét vette egy hosszú háború melybe a bárói családokon túl, maga a király IV. László és az ő apósa Anjou Károly is bele kellett, hogy avatkozzanak. A Gutkeled nemzetség Árpád-kori története egy alaposan kutatott téma, mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban, ám a Gutkeledek 13. század végi tartománya és annak megszűnésének története még nem képezte alaposabb kutatások tárgyát.
Gutkeled nembeli Joachim és az ő testvérei, Miklós, István és Pál az 1270-es évek legelején építették ki Szlavóniában magánhatalmukat, elsősorban Kőrös és Zágráb megyékben. A Vodicsaiakkal akkor kerültek összetűzésbe, midőn a Tengermellék felé kezdték el kiterjeszteni tartományukat. A Gutkeledek már a Vodicsaiakkal vívott háború előtt is többször kerültek szembe a törvénnyel: szövetségeseikkel, a Kőszegiekkel számos alkalommal fellázadtak a korona ellen, sőt két alkalommal magát a királyt is elrabolták. A háború során a Vodicsaiak sem riadtak vissza a törvénytelen cselekedetektől, 1278-ban még egy ellenkirály, András herceg (a későbbi III. András) uralmát is elismerték. Előadásomban az ezen konfliktus során elkövetett bűnöket, kihágásokat és hatalmaskodásokat továbbá ezek következményét vizsgálom meg az okleveles források tükrében a következő kérdések mentén: Milyen következménnyel jártak az elkövetett törvénytelenségek? Volt-e olyan eset, amikor semmilyen büntetést nem szenvedtek el az elkövetők? Hogyan alakult a megítélése a Gutkeledek és Vodicsaiak bűneinek IV. László uralma alatt?
