Andreas Pannonius Mátyás királynak szóló királytükrében hangsúlyozza: „a végső dolgok másodika az utolsó ítélet; ennek állandó emlékezetbe idézése visszatart a bűnöktől”. Ez a gondolat arra utal, hogy az apokaliptikus irodalmat a középkori Európában a bűnök megfékezésére és a társadalmi rend fenntartására is használták. Előadásomban különböző példákon keresztül vizsgálom, hogyan szolgáltak e szövegek a bűnök megelőzésének eszközeként. Kiindulópontként Adso Dervensis bencés szerzetes írása szolgál, amely az első ezredfordulót megelőzően keletkezett. Adso az Antikrisztus alakját nemcsak egy jövőbeli személyben látja, hanem minden bűnben élő emberben is felismeri, ezáltal saját korának olvasóját is önvizsgálatra és bűnbánatra készteti. Ezután bemutatom azokat az általános motívumokat – világvége-látomások, utolsó ítélet, túlvilági büntetések –, amelyek időről időre megjelennek ezekben a művekben. Kitérek továbbá az utolsó ítélet eljövetelének körülményeire és időpontjára vonatkozó spekulációkra, amelyek sürgető bűnbánatra és engedelmességre ösztönözték a híveket. Az előadás arra is rámutat, hogy a végidő vélt eljövetelének időpontja sokszor összefüggött az uralkodók szerepével: a királyokat a rend fenntartóiként, a gonosz erők elleni küzdelem földi letéteményeseiként ábrázolták, esetenként pedig az apokaliptikus forgatókönyv részeként. Így az apokaliptikus irodalom nemcsak vallási üzenetet közvetített, hanem politikai legitimációs eszközként is szolgált.
Varga Laura vagyok, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Történelem Programjának elsőéves PhD hallgatója. Kutatásomban az első ezredfordulóhoz kapcsolódó apokaliptikus aggodalmakkal, különböző Antikrisztus leírásokkal és a világvégevárás kérdéskörével foglalkozom.

Varga Laura (DE)
Apokaliptikus irodalom mint a bűnök megfékezésének eszköze a középkori Európában
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Bellosevich Beatrix Anna (ELTE)
Szerelem és moralitás a históriás énekekben és Balassi Bálint lírájában
Biró Eszter (ELTE)
„Asszony-ember miatt végre megcsalaték” – Nőábrázolás és forráshasználat Kákonyi Péter bibliai históriáiban
Csóti Lili (ELTE)
Mulatság és intés határán – Jan van Hemessen bordélyjelenetei, a moralizáló zsánerfestészet korai példái
Dobos Dorina (SZTE)
Bűnös nők a középkorban és az újkorban – Zsidó nők és társadalmi előítéletek a múltban
Gephárt Enikő (SZTE)
Klandesztin házasság a késő középkori Angliában – Margery Paston és Richard Calle esete
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Bűnözés, büntetőbíráskodás és boszorkányság a 18. századi Debrecenben
Kis-Tamás Anna (ELTE)
Neoplatonizmus és szakralitás – Az antikvitás, a mitológia és a platóni művek hatása a firenzei Santo Spirito templom dekorációs programjára
Kiss-Komjáthy Andor (ELTE)
Bűn és bűnhődés Szlavóniában az oligarchia árnyékában – A Gutkeledek és Vodicsaiak konfliktusa 1277 és 1280 között
Kiss-Pető Apor (ELTE)
„Considera quod in Sacramento altaris Dominus propter nos est” Bűnbánati és apologetikus szövegek a római rítusú szentmise kora újkori változataiban
Mach Igor (ELTE)
A Kukuku, kukucskám kezdetű közköltészeti alkotás variánsainak vizsgálata az erény fogalmának tükrében
Majoros Viktória (SZTE)
Gyöngyösi és Natale Conti – Források Gyöngyösi-szöveghelyek lehetséges értelmezéséhez
Márton Andrea Bianka (ELTE)
Erény a falon, bűn az árnyékban – Bűnök és erkölcsök, társadalmi normák az uralkodói leltárjegyzékek festményein a 16. századi Angol Királyságban
Molnár Cintia (ELTE)
Az erényes cselekedet nikomakhoszi ismérvei Balassi Bálint szerelmes verseiben
Nagy Eszter Hedvig (ELTE)
Hősiesség a társadalmi nemek keretein túl – Jeanne d’Arc és a kilenc hős Christine de Pizan munkáiban
Nagyné dr. Kovács Ágota (SZTE)
Bűnök és erények megjelenése a dualizmus-kori magyar községi igazgatásban
Polgár Hanna (PTE)
Adalékok Koháry István Üdőmúlatás közben szerzett versek c. költeményének forráskutatásához
Porkoláb Anna Sára (ELTE)
„Tacere aliquando est bonum aliquando non” – A hallgatás erénye és bűne a 13-14. századi Domonkos-rendi forrásokban
Rácz Ráhel (SZFE)
A történelmi személyiség, mint erény – A régiség megjelenése Ruttkai Éva életművében
Rákóczy Krisztina (ELTE)
Hortulus Animae: a humanizmus sövénye és a Szent Brigitta-imafüzér vehiculuma
Rakonczay Rita (ELTE)
Pajzán történetek, avagy bűnök ábrázolása a reformáció kori kályhacsempéken
Szakály Bence Árpád (UNIVIE)
Az erényes hadvezér arcai – Karl Mansfeld (1543–1595) portréreprezentációja a korabeli röppublicisztika és történetírás médiumaiban
Verner Ferenc (DE)
Az „ecsedi szerződés” és annak következményei – Özvegy Széchy Mária és a Bethlenek pere
Vida-Szűcs Patrik (SZTE)
„Zrínyi Péter cimborája”, ákosházi Sárkány V. János és az ő peranyaga
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Nyilvánosság és magánélet Kelet-Európában – Nagy Katalin és I. Pál cár udvartartása (1762–1801)
Zsifkovits Zoltán (ELTE)
Sherlock Kaifengben – A hagyományos kínai bűnügyi irodalom erkölcsi és nevelő funkciója