Pardi Boglárka vagyok, elsőéves doktorandusz az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának Középkori és kora újkori egyetemes történelem programján. Korábban magyar alapszakot, illetve irodalom- és kultúratudomány mesterszakot végeztem, úgyhogy alapvetően más irányból közeldem a történelemhez. Sokat foglalkoztam középkori középangol regényekkel, ahol a történelem irodalomra tett hatását próbáltam felmérni. A doktori dolgozatomban a magyar és nápolyi Anjou királyok történetírásával foglalkozom és az ezekben megjelenő lovagi retorikával és uralkodói reprezentációval. A témám interdiszciplináris, szeretném ha történelem, irodalom és művészettörténet ötvözete lenne. A krónikák, gesták és a lovagi irodalom mellett nagyon szívesen foglalkozom művészettörténettel, lenyűgöz a reneszánsz művészet és a Corvina-kutatás.

Pardi Boglárka, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Pardi Boglárka (ELTE)

2024

A történelem hálójában – Havelok, a dán

Hogyan öröklődik egy történet? Hogyan mesélik tovább? Hogyan próbálják hitelessé tenni? Az előadás középpontjában Havelok, a dán herceg története áll, mely meglepő népszerűségnek örvendett a középkorban és a kora újkorban is. Havelok históriája tizenhárom, a 15. század vége előtt írt műben szerepel, amelyek közül kettő irodalmi mű: az első az anglonormann Lai d’Haveloc és a második pedig a középangol Havelok the Dane című középkori regény. Az összes többi változatot különböző krónikák tartalmazzák. Az előadás a történelem és irodalom közötti kapcsolatokra szeretne rávilágítani, azáltal, hogy Havelok történetét különböző művekben (Gaimar: Estoire de Engleis, Lai d’Haveloc, Havelok the Dane, Boun: Le Petit Bruit, Peter Langtoft Krónikája) vizsgálja meg. Ahogy a krónikák történetei könnyen utat találtak maguknak az irodalmi művekbe, úgy a regények cselekményeire is hivatkoztak a krónikákban. A Havelok-epizódot gyakorlatilag érintetlenül ki lehetett emelni Gaimar krónikájából, és önállóan is megállta a helyét, mint lai és mint regény, amelyet a 14. században már Boun használt fel a saját krónikájában. Míg Robert of Mannyng elutasította a történet krónikába való illesztését, a 15. században valaki mégis átdolgozta és beillesztette az epizódot. Bár Havelok története teljes mértékben fikciós, mégis újra és újra helyet kapott a krónikákban, melyek állításuk szerint az igazságot írják meg az ősök nagy tetteiről, és igyekeznek minél hitelesebbnek tűnni. Míg Gaimar krónikájában varázsgyűrű és varázskürt is előfordulhatott, addig a 14. századi krónikák már elhagyták a mesés elemeket. A szerzők saját céljaiknak megfelelően módosították, mesélték tovább Havelok történetét, így az 250 év alatt sem kopott ki a krónikákból még azután sem, hogy a középangol irodalom része lett. Mindemelett Grimsby városa eredettörténetévé implementálta ezt a történetet, felhasználta a pecsétjében és több látványosság is köthető hozzá a városban.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Andl-Beck Boróka, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Andl-Beck Boróka (ELTE)

Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban

Bakonyi Márton, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Bakonyi Márton (PTE)

Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája

Érchegyi Attila, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Érchegyi Attila (ÓE)

Szövegkritikai elemzés szoftveres támogatása

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Erdélyi Anita (SZTE)

A Hunyadi-tragédia Habsburg szemszögből

Erdős Angelika, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Erdős Angelika (SZTE)

„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában

Farkas Mónika, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Farkas Mónika (SZTE)

„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából

Forró-Bathó Eszter-Anna, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)

Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában

Hári Kata, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Hári Kata (ELTE)

A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban

Helmrich Márton, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Helmrich Márton (ELTE)

A magyarországi neolatin gyászversirodalom és Rimay János Epicédiuma

Horváth Margaréta, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) szervezője 2023-tól.

Horváth Margaréta (PTE)

Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt

Illés Kornél András, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Illés Kornél András (ELTE)

Disztópikus jövőkép mint érvelési eszköz Zrednai (Vitéz) Jánosnál

Karácsony Dávid, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Karácsony Dávid (ELTE)

Test és halál – Gyászfeldolgozás Nemesianus eklogaköltészetében

Mészáros Éva, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Mészáros Éva (ELTE)

Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben

Molnár Dániel, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Molnár Dániel (DE)

Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában

Nagy Emese, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Nagy Emese (ELTE)

„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről

Oláhné Kispál Anita, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Oláhné Kispál Anita (SZTE)

A Torkolatcsönd értelmezése a barokk tükrében

Petrovity Ádám, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Petrovity Ádám (SZTE)

A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése

Polgár Hanna, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Polgár Hanna (PTE)

„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására

Ráday Zsófia, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Ráday Zsófia (ELTE)

Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban

Rákóczy Krisztina, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Rákóczy Krisztina (ELTE)

A fráterellenes tartalmak változása a Piers Plowman kézirataiban

Rapa Annamária, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Rapa Annamária (BBTE)

Múlt és jövő a régiség középiskolai tanításában

Sediánszky Nóra, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Sediánszky Nóra (PTE)

Veronica Franco, Velence és a „szárnyas idő”

Szalai Fatima Eszter, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Szalai Fatima Eszter (PPKE)

Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül

Szász Keve, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Szász Keve (SZTE)

Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában

Telepóczki Lili, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Telepóczki Lili (DE)

Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben

Topos Annabella, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Topos Annabella (ELTE)

Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban

Tóth Laura, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Tóth Laura (SZTE)

Színház akkor és most, avagy Ludovico Gritti utóélete

Varga Laura, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója, 2024.

Varga Laura (DE)

A végidők bibliai képei – Adso Dervensis és az Antikrisztus eljövetele

Verner Ferenc (DE)

Prefektusok, udvarbírák és porkolábok Ecseden a 17. század első felében