Hogyan öröklődik egy történet? Hogyan mesélik tovább? Hogyan próbálják hitelessé tenni? Az előadás középpontjában Havelok, a dán herceg története áll, mely meglepő népszerűségnek örvendett a középkorban és a kora újkorban is. Havelok históriája tizenhárom, a 15. század vége előtt írt műben szerepel, amelyek közül kettő irodalmi mű: az első az anglonormann Lai d’Haveloc és a második pedig a középangol Havelok the Dane című középkori regény. Az összes többi változatot különböző krónikák tartalmazzák. Az előadás a történelem és irodalom közötti kapcsolatokra szeretne rávilágítani, azáltal, hogy Havelok történetét különböző művekben (Gaimar: Estoire de Engleis, Lai d’Haveloc, Havelok the Dane, Boun: Le Petit Bruit, Peter Langtoft Krónikája) vizsgálja meg. Ahogy a krónikák történetei könnyen utat találtak maguknak az irodalmi művekbe, úgy a regények cselekményeire is hivatkoztak a krónikákban. A Havelok-epizódot gyakorlatilag érintetlenül ki lehetett emelni Gaimar krónikájából, és önállóan is megállta a helyét, mint lai és mint regény, amelyet a 14. században már Boun használt fel a saját krónikájában. Míg Robert of Mannyng elutasította a történet krónikába való illesztését, a 15. században valaki mégis átdolgozta és beillesztette az epizódot. Bár Havelok története teljes mértékben fikciós, mégis újra és újra helyet kapott a krónikákban, melyek állításuk szerint az igazságot írják meg az ősök nagy tetteiről, és igyekeznek minél hitelesebbnek tűnni. Míg Gaimar krónikájában varázsgyűrű és varázskürt is előfordulhatott, addig a 14. századi krónikák már elhagyták a mesés elemeket. A szerzők saját céljaiknak megfelelően módosították, mesélték tovább Havelok történetét, így az 250 év alatt sem kopott ki a krónikákból még azután sem, hogy a középangol irodalom része lett. Mindemelett Grimsby városa eredettörténetévé implementálta ezt a történetet, felhasználta a pecsétjében és több látványosság is köthető hozzá a városban.
Pardi Boglárka vagyok, elsőéves doktorandusz az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának Középkori és kora újkori egyetemes történelem programján. Korábban magyar alapszakot, illetve irodalom- és kultúratudomány mesterszakot végeztem, úgyhogy alapvetően más irányból közeldem a történelemhez. Sokat foglalkoztam középkori középangol regényekkel, ahol a történelem irodalomra tett hatását próbáltam felmérni. A doktori dolgozatomban a magyar és nápolyi Anjou királyok történetírásával foglalkozom és az ezekben megjelenő lovagi retorikával és uralkodói reprezentációval. A témám interdiszciplináris, szeretném ha történelem, irodalom és művészettörténet ötvözete lenne. A krónikák, gesták és a lovagi irodalom mellett nagyon szívesen foglalkozom művészettörténettel, lenyűgöz a reneszánsz művészet és a Corvina-kutatás.

Pardi Boglárka (ELTE)
A történelem hálójában – Havelok, a dán
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban

Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája

Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában

Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából

Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában

Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban

Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt

Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben

Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában

Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről

Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése

Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására

Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban

Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül

Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában

Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben

Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban