Zrednai (Vitéz) János életműve egyike a magyar kultúrtörténet legtöbbet elemzett szövegkorpuszainak. A gyakorta a „magyar humanizmus atyjaként” tisztelt mecénás főpap szövegeinek kulcsszerepet tulajdonít a hazai irodalomtörténet-írás a magyarországi reneszánsz irodalom szárba szökkenésében. E művek azonban szorosan összekapcsolódtak a korszak politikai fejleményeivel is. Zrednai Hunyadi János kormányzó megbízásából írt, 1451-ben összegyűjtött diplomáciai levelei, illetve V. László kancellárjaként elmondott beszédei az I. Ulászló halála és Mátyás trónralépte között eltelt időszak törökellenes háborúinak kiemelkedő jelentőségű forrásai, amelyek nagyban meghatározták a korszakról kialakult képünket. Ezekben a szövegekben Zrednai igen összetett stratégiát alkalmazott annak érdekében, hogy azok címzettjeitől, a Magyar Királyság külpolitikai partnereitől segítséget eszközöljön ki a terjeszkedő Oszmán Birodalom ellenében. Előadásomban azt vizsgálom, hogy az oszmán előrenyomulással összekapcsolt sötét jövőkép miképpen válik a diplomáciai érdekérvényesítés eszközévé az említett levelekben és beszédekben. Mindennek során rámutatok, hogy a vizsgált szövegek tudatosan drámaivá színezik a hosszan elnyúló harcokat és várható következményeiket, örök civilizatorikus és kozmikus küzdelmek manifesztációjává téve azokat, amit nem csupán a muszlim-keresztény egymásnak feszülés helyez el a történelem örök folyásában, hanem a Zrednai által bevont antik párhuzamok is: amellett, hogy a szövegeket ókor Konstantinápoly 1451-es eleste után újra feléledő barbárképéből fakadó, egy esetleges török hódításra vonatkozó baljós árnyak lengik be, egyszersmind azok a Magyar Királyság 15. század közepi helyzetét az antik Róma válságperiódusaival állítják párhuzamba, ezzel mintegy a gyakran idézett Livius által elbeszélt történetek monumentalitásának szintjére emelve Magyarország elképzelt jövőjét.
Illés Kornél András vagyok, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza a Középkori és kora újkori egyetemes történelem doktori programon. Elsősorban kultúrtörténettel foglalkozom, a doktori kutatásom pedig a 15. századi humanizmus tematikájához kapcsolódik. Témavezetőim Dr. Nagy Balázs és Dr. Kiss Farkas Gábor. Az alap- és mesterszakos diplomámat is az ELTE-n szereztem történelemből, ezen túlmenően a CEU-ra jártam egy évet, ahol a Late Antique, Medieval and Early Modern Studies programon szereztem oklevelet. Háromszor vettem részt OTDK-n, ebből kétszer értem el első helyezést, 2021-ben Pro Scientia Aranyéremmel tüntettek ki. Jelenleg az ELTE Egyetemi Könyvtárának kutatószolgálatán dolgozom.
Illés Kornél András (ELTE)
Disztópikus jövőkép mint érvelési eszköz Zrednai (Vitéz) Jánosnál
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban
