Willene B. Clarck és Meradith T. a McMunn Beasts and Birds of the Middle Ages: The Bestiary and its Legacy című könyvükben a következő meghatározását adják a közép- és kora újkori bestiárium szövegtípusának:
A bestiáriumok, vagy a bestiák könyvei, olyan valós és fantasztikus állatokra vonatkozó leírásoknak és ismereteknek a gyűjteményei, amelyek spirituális vagy morális tanokként értelmezendők és gyakran illusztrációkkal vannak ellátva. A bestiáriumokból eredeztethető, általuk ismertté vált toposzok a legkülönfélébb médiumokban vannak jelen a középkortól egészen napjainkig. Mind szövegeik, mind képeik gyakori forrásai voltak az exemplumoknak és az ikonográfiának a középkor irodalmában és művészetében.
A meghatározásból kitűnik a bestiárium hagyománya alkalmasnak bizonyulhat arra, hogy egyfajta hidat képezzen a közép- és kora újkori, valamint a kortárs irodalom és képzeletvilág között. Ez egyrészt erőteljesen megmutatkozni látszik bizonyos popkulturális alkotások esetében, emellett a régiség e szövegcsoportjának egy kevésbé ismert jelenkori hatásaként azonosítható az a jelenség is, hogy az utóbbi évtizedek magyar irodalmában mindinkább megszaporodni látszanak a középkori és kora újkori bestiáriumok örökségére építő, valamint annak megújítását, vagy épp átírását megcélzó művek: kezdve Láng Zsolt regénysorozatával, a Bestiárium Transylvaniaeval, amelynek első része 1997-ben, a negyedik pedig 2011-ben jelent meg; György Attila 2013-as Bestiarium Siculorumán, a Symposion által 2016/2017-ben kiadott Bestiaryn, Scholtz Róbert Gergely a XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesületének gondozásában megjelent 2020-as Bestiarium Ciganorumán, a Csepregi János–Dániel András–Kollár Árpád szerzőhármas Nagy Norbert illusztrálta 2021-es Nyuca bestiáriumán és Németh Gyula, P. Szathmáry István, valamint Magyar Zoltán tavaly napvilágot látott Bestiarum Hungaricumán át egészen az olyan ma is zajló alkotói folyamatokig és formálódó alkotásokig, mint Kazsimér Soma és K. Takács Márton összművészeti kriptozoológiai projektje. A felsoroltak egy sokszínű, műhelyben, témában, célkitűzésben, irodalmi igényt és látásmódot tekintve is változatos palettáját tárják elénk a bestiárium-műfaj revitalizálására, kereteinek újra- és átértelmezésére tett kortárs kísérleteknek.
Feltételezésem szerint az említett művek – bár különböző módokon, de – mind az eredeti bestiáriumok szabályszerűségeiből kiindulva bővítik ki új funkciókkal és olvasati lehetőségekkel, felkínált befogadói pozíciókkal, illetve szabják át a műfaj határait, megnyitják azokat a regény, az ismeretterjesztő irodalom, a folklorisztika, a gyerekirodalom, a képzőművészet és az irodalom összjátékából megszülető könyvtárgy, továbbá a performansz- és az összművészet felé. Előadásomban a bestiárium hagyományának középkori és kora újkori paradigmák nyomán a kortárs magyar bestiárumok által kijelölt új irányait fogom bemutatni, különös tekintettel a műfaji határátlépések, műfajváltások, és egyáltalán a műfaji kategorizálhatóság kérdéskörére.