A brit rabszolga-kereskedelem 1700-as évekbeli tetőzésekor egyre több értelmiségi szereplő, köztük a női irodalmi elit gondolta társadalmilag és morálisan károsnak a birodalom ilyen erőszakos módon történő gazdagodását. Az afrikai embermilliók kizsákmányolása ellen azonban a leghatározottabban azon írók, költők álltak ki, akik számára a kirekesztés és a szegénység nem voltak idegen fogalmak: közülük kiemelkedik Ann Yearsley, a bristoli fejőnő, aki a rabszolgák elleni erőszakról dühvel és együttérzéssel ír A Poem on the Inhumanity of the Slave Trade (1788) című versében. Yearsley keresztény hit által fűtött szövegével a társadalmi igazságosság és az emberségesség mellett érvel, egyedi pozíciója a női és a munkásosztálybeli identitás interszekciójánál pedig lehetővé teszi, hogy természetes szolidaritással forduljon a téma felé. Évtizedekkel később William Turner Slavers Throwing overboard the Dead and Dying – Typhon coming on (1840) című festménye Yearsley-éhez hasonló attitűdről árulkodik, azonban immáron Nagy-Britannia múltját, mintsem jelenét mutatja be, hiszen a brit rabszolga-kereskedelem 1807-ben, a legális rabszolgatartás pedig 1834-ben megszűnt. Mind Turner, mind Yearsley a természet hatalmasságát, a mindenható végső ítéletét hangsúlyozzák műveikben, utóbbi fenyegető hangnemben, előbbi pedig retrospektív módon, azonban mindketten nagyívű, történelmi perspektívából tekintenek rá a rabszolga-kereskedelem bűneire. Yearsley és Turner fókusza az empátia, az együttérzés, az emberségesség hiánya, melyet nyelvi és vizuális elemekkel, agresszív hangnemben és színekkel érzékeltetnek a publikummal. Az előadás célja, hogy ezen két művön keresztül bemutassa a 18. századi értelmiségi korszellem empátiához és dehumanizációhoz köthető szegmensét. Ehhez a kor meghatározó filozófusaihoz, különösen Francis Hutchesonhoz, Adam Smith-hez és David Hume-hoz fordulunk, olyan kortárs filozófusok szövegein keresztül értelmezve őket, mint Judith Butler, Emmanuel Levinas vagy Adriana Cavarero.
Andl-Beck Boróka másodéves PhD-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, fő kutatási területe a mozgásban lévő embercsoportok reprezentációja a 18–19. századi angol irodalomban az empátia és az együttérzés vonatkozásában. Alapszakos diplomáját a Bécsi Egyetemen, mesterszakos végzettségét az ELTE-n szerezte, a 2023-as OTDK-n pedig a Drakula cigány-reprezentációjával kapcsolatos dolgozatával első helyezést ért el. Az utóbbi téma új aspektusait az Irish Embassy Bursary Programme ösztöndíj segítségével idén Írországban kutathatja tovább.
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban
