Doktori kutatásom a közép- és kora újkori magyar irodalom helyzetét vizsgálja a romániai magyar középiskolai oktatásban. A régiséghez való (oktatási, társadalmi, szakmai) viszonyulás egyik fontos aspektusa az időbeliséggel összefüggő sztereotípiákhoz köthető, melyek szerint ami régi, az idejétmúlt, nem szól hozzánk, érthetetlen, és annál jobb egy irodalmi szöveg, minél újabb. Ezen előítéletek megszilárdulásához hozzájárulnak a populáris kultúra alkotásai (rajzfilmek, filmek, sorozatok), a számítógépes és társasjátékok, melyek egy sztereotipikus (erőszakos és/vagy misztikus), felületes középkor- és régiségképet közvetítenek. Mindez érezteti hatását az irodalomoktatás olyan alapkérdéseiben is, mint a kánon, a kötelező olvasmányok, a tananyagelrendezés, az irodalomtanítás céljának meghatározása. A jövő irodalomoktatása számára lehetőség és kötelesség lenne a diákokat valóban megszólító megközelítésmódok megtalálása, a reneszánsz óta élő, a populáris kultúra által részben újraformázott sztereotipikus középkorképre, az anakronisztikus, eklektikus elemekre való reflektálásban rejlő pedagógiai lehetőségek kiaknázása, a régiség és a jelen közti hasonlóságokra (vizualitás, intertextualitás, nemzetköziség, oralitás) épített oktatási folyamat megtervezése. Előadásomban a magyar és nemzetközi szakirodalom ezen kérdéskörökhöz kapcsolódó megállapításait, illetve a témában zajlott kutatások eredményeit kísérlem meg összefoglalni, és röviden felvázolom a készülő romániai felmérésben rejlő lehetőségeket is.
Múlt és jövő a régiség középiskolai tanításában
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban