Jan Assman kulturális antropológai monográfiájában, az A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban című művében rögzíti a kulturális, a kollektív és egyéni emlékezet definícióit, melyekkel az antik kultúrák emlékezeti aspektusait vizsgálja a fennmaradt művészeti produktumok alapján. Az emlékezetkutatás a néprajz és a történelem tudományos keretein belül maradt, az irodalomtudomány a régi magyar szövegek értelmezésekor nem alkalmazza ezeket a kategóriákat. Pázmány Péter Feleletének vizsgálata szintén a kurrens irodalomtudományi módszereket helyezi előtérbe, az intertextuális elemkészlet és a szerzői korrektúrák vizsgálata kapcsán. Előadásomban a kulturális keretek és a fellelhető antik irodalmi elemkészlet tipológiáját ismertetem az Assmann-féle definíciók alapján a Felelet Tarnócz-, és Rapaics-féle kiadásait alapul véve. Az intertextuális elemek hálózatrendszerének vizsgálata interdiszciplináris törekvéssel készül, módszere az összehasonlítás. Célja az elváló emlékezeti területek műveltségi eszközkészletének ismertetése, melyből a kiadások szöveghelyeinek és a margináliák bevonásával felvillantható a szerző által idézett szöveghelyek motivációja és retorikai stílusértéke. Az összehasonlítás részint referenciaként állítja Magyari Péter hivatkozott röpiratának, az Az országokban való sok romlásoknak okairul című művében fellelhető intertextuális elemkészletét, melyek a Pázmány röpirattal több intertextuális mezsgyén rokonságot mutatnak.
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben