Előadásomban egy eddig ismeretlen és kiadatlan latin nyelvű kéziratot kívánok bemutatni, amely az Osztrák Nemzeti Könyvtárban (ÖNB) őrzött Cod. 9027 jelzetű kódex változatos tartalmú szövegei között maradt fenn. Kutatásom kezdeti szakaszában a kézirat attribúciós kérdését jártam körül, amely során a lehetséges szerzők, történetesen nyolc humanista alkotó, történeti munkáját vetettem össze, méghozzá kiemelten a Cillei-gyilkosságra vonatkozó részleteket. Eredményeimről a SZETE 2024 tavaszi konferenciáján számoltam be, amely előadás során a Cod. 9027-es szöveg szerzőjét Wolfgang Lazius, osztrák történetíróval azonosítottam. Kutatómunkám újabb fázisában a Lazius-töredék tartalmát kívánom szemügyre venni, valamint ismertetni, hogy I. Ferdinánd udvari történetírója miként beszéli el az 1456–57-es év magyarországi eseményeit, ezen belül is a magyar köztudatban méltán híres Hunyadi László-történetet. Korábban, az idősebb Hunyadi-fivér tragédiájával kapcsolatban határozott és egyoldalú álláspont volt érvényben, amelynek lebontása már megkezdődött a legújabb szakirodalomban. Pálosfalvi Tamás Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála című tanulmányában megkérdőjelezi a korábban megszilárdult hagyományt, valamint átértékeli Hunyadi László szerepét az események alakulásában. Ezt a törekvést kívánom folytatni kutatásom keretében, mely során megvizsgálom, hogy Lazius, egy osztrák történetíró, közel száz év távlatából miként értékeli az eseményeket, hogyan szemléli Hunyadi László, illetve V. László király személyét. Továbbá bemutatom, hogy a Cod. 9027-es kézirat tartalma miként viszonyul a meggyökeresedett magyarországi tradícióhoz.
A Hunyadi-tragédia Habsburg szemszögből
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban
Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája
Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában
Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában
Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban
Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt
Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben
Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában
Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről
Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése
Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására
Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül
Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben
Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban