A kora újkori Magyarországon a fejedelmi és főúri udvarok jelentős szerepet töltöttek be. A társadalmi és vidéki udvari rétegek közötti társadalmi háló csomópontjai; jelentős döntések helyszínei; a művelődés otthonai; a reprezentáció és mecanatúra színpadai; valamint viselkedési mintát nyújtó, nevelő iskolák voltak. Az udvarra úgy kell tekintenünk mint a dominusz tágabb értelemben vett családjára, noha ez nem vér szerinti rokonságot jelentett.
Kenyeres István részletesen foglalkozott a 16. századi állapotokkal, amikor is a kamarai kezelésű várak élén két várnagy vagy kapitány állt, akik közül az egyik a vár udvarbírája volt. Ott, ahol a kapitány és az udvarbíra egy személy volt, őt prefektusként nevezték meg, a kisebb várak élén egy kapitány és egy udvarbíra állott. Közben elkezdődött a kapitány és udvarbíra tisztségének szétválása, míg előbbinek csak a hadszervezésbe volt beleszólása, utóbbi pedig már csak a gazdaságot irányította, azonban ez a szétválás lassabb folyamat. A porkoláb a vár biztonságáért felelő katonáknak a munkáját irányította. A porkoláb továbbá a várnép irányításával is foglalkozhatott. A várak egyben az uradalmak központjai is voltak, ezért a két szervezet egy helyen, egymással párhuzamosan működött. Az uradalom vizsgálata során elengedhetetlen különböző korok vizsgálata, ugyanis az udvar intézménye folyamatos változásnak volt kitéve, ezáltal a birtokosok udvara is időről időre változott.
Jelen kutatásom célja megvizsgálni, hogyan történik ez Ecseden a 17. században, amikor kamarai máskor erdélyi fejedelmi tulajdonban van az uradalom. Eddig Matócsy Ferenc, Ibrányi Mihály, Török István, Pálóczi Horváth János, Tarcali Ferenc, Balog Péter, Irsai Miklós, Jósa Miklós, Köteles Mihály, Bodoki János és Pongrác Pál nevei ismeretesek, akik Ecseden fontos szerepet töltöttek be. A tisztségviselők felkutatásával karrierutakat vázolhatunk, melyből világosan kiderülhet, milyen társadalmi előrelépési lehetőségeik voltak, de fontos az egyes tisztségviselők feladatainak megismerése is. A különféle korszakok során olyan adatok is előkerültek, amelyek lehetővé teszik jóval későbbi korszakok vizsgálatát, ilyen például a Balásházi név megjelenése az iratokban, akik jóval később (18. század) is jelen vannak, s jelentős szerepeket töltöttek be. Az efféle adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy-egy személy családjának a történetét több korszakon keresztül is betudjuk mutatni. A kutatás során elengedhetetlen a családi levelezések és urbáriumok vizsgálata, melyből számos adatot lehet kinyerni az udvarban felelős vezető beosztású személyekről.
