Előadásom egy kevéssé ismert humanista költő, a joachimstahli születésű Elias Corvinus (1537–1602) költő életművének egy elégiájával foglalkozik. Az Idyllion Amyntas címre hallgató pásztorekloga a szerző első verseskötetében, a Carminum Libellusban található, mely nyomtatvány máig kutatatlanul és bármilyen újabb kiadást meg nem érve hever az ÖNB-ben – ez igaz költő életművének szinte teljes egészére. A költeményben egy pásztor siratja eltűnt kutyáját,
Lyciscát, s próbál nyomára akadni a szeretett ebnek. A mű ékes példája annak, milyen módon nyúltak a humanista szerzők az antik irodalomhoz. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Corvinus antik gyökerű műfajban verselne, vagy témáját is antik minta alapján választaná meg, esetleg valamilyen anitk előképekkel kapcsolatos utalást rejtene el művében, hanem folyamatos szöveg szerinti átvételek formájában fel is használja, be is építi költeményébe az egyes ókori költeményeket. Ily módon emeli át és életeti tovább a klasszikus irodalmat kézzel foghatóan saját jelenkorába. Természetesen sok esetben nehéz eldönteni, hogy az adott szöveghelyeket egy szerző tudatosan imitálja, vagy az antik szerzők foytonos olvasása és tanulmányozása során tudat alatt, vagy passzívan elraktározott szövegrészletek nem célzott felhasználásával, azaz aemulatióval állunk szemben. Előadásunk nem is e kérdés mindenképpeni eldöntését tűzte ki céljának, sokkal inkább annak bemutatását, hogy melyek azok a művek, amelyekből inspirálódott. Elemzésünk során kiderült, hogy az elégia egyértelműen vergiliusi és ovidiusi alapokon nyugszik. Vergiliustól természetesen leginkább az Aeneisből, illetve az eklogákból találunk részleteket az Idyllion Amyntasban, Ovidiustól pedig főleg a Metamorphosesből, a Tristiából, valamint a Heroidesből. Sokkal kevésbé markánsan, de a műben felbukkan még szövegszinten Silius Iltalicus és Seneca hatása is.
Szász Keve vagyok, másodéves doktorandusz hallgató az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Neolatin Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Programjában. Kutatási területem egy kevéssé ismert cseh humanista költő, Elias Corvinus személye és munkássága.

Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban

Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája

Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában

Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából

Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában

Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban

Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt

Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben

Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában

Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről

Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése

Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására

Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban

Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül

Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben

Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban