Az előadás a Torkolatcsönd és a Syrena-kötet összehasonlító elemzése révén mutatja be a kortárs közéleti líra válságképének egy szeletét, amely a barokk örökséget is új megvilágításban láttatja. Az elemzés Deleuze barokkértelmezése és a Guattarival kidolgozott geofilozófia, valamint Bagi Zsolt mindezekre alapuló újbarokk elmélete segítségével értelmezi egyén és hatalom viszonyát, ezzel összefüggésben a nyilvános beszéd és az ellenbeszéd lehetőségeit. Foucault hatalmi diskurzusról kidolgozott elméletére is több ponton reflektál a kortárs kötet, amely a jelentés felszínességét tematizálja. Fehér kötetének szervezőelve a derridai dekonstrukció, az egész eddigi életművére is érvényesíthető folyamatos újraszerkesztés és a jelentés szétszóródása, lebontása, amely a Deleuze-i le pli, barokk redő működéséhez hasonlóan képezi le a kortárs közéleti nyelv ürességét. A Zrínyi-toposz a szirén motívumon és a költői szereplehetőségeken keresztül jelenik meg. A költő Odüsszeusz szerepébe helyezkedve az általa jelképezett forradalmi nyelv, a lelemény segítségével, és a hallgatás motívuma révén érvényesül, a szirénhangokat szirénnek állva győzi le, akár a Syrena-kötet versbeszélője. A nyelvi megújulás igénye a regnáló hatalom feletti morális győzelem lehetőségével kapcsolódik össze. Fehérnél mindez az új nép iránti igényt is jelöli, a hatalomból kizártak felé fordulást, tabutémákról való beszéd nyelvi lehetőségeinek kísérleteit. A kortárs költő ismét abba a szerepbe írná magát, mint a barokk hős.
Oláhné Kispál Anita vagyok, magyartanár, történelemtanár végzettséget szereztem 2015-ben, pályázati referensként dolgoztam, jelenleg az SZTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola modern magyar képzési programjának elsőéves hallgatója vagyok. Fő kutatási területem, témám: 1956 reprezentációja az irodalomban, a hatvanas évek szocialista realista prózairodalmának vizsgálata. Témavezetőm Szabó Gábor, az SZTE BTK docense. 2021 óta vagyok tagja a szegedi Törzsasztal Műhelynek, és publikálok recenziót, kritikát. Érdeklődési köröm a válságok és az arra adott művészi reakciók, valamint irodalom és társadalom, politika és történelem viszonyai, így a régi magyar irodalomból különösen a barokk foglalkoztat, s bármely korban az ideológia nyelve, működése és kritikája, a hatalmi struktúrák nyelvi, irodalmi reprezentációja.

Oláhné Kispál Anita (SZTE)
A Torkolatcsönd értelmezése a barokk tükrében
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Andl-Beck Boróka (ELTE)
Az együttérzés lehetősége – A brit rabszolga-kereskedelem felszámolása Ann Yearsley és William Turner ábrázolásaiban

Bakonyi Márton (PTE)
Szerelem, szerelem, mi a csuda vagy te? – A közköltészeti műalkotás hermeneutikája

Erdős Angelika (SZTE)
„én a’ Görögök között nem láttam eddig semmi jeledet” – Egy Colluthus-betét Haller János Trója-históriájában

Farkas Mónika (SZTE)
„Quel che mi pare è che, se non altro, sarà un po’ diversa dalle altre vite proprie” – Massimo d’Azeglio I miei ricordi című önéletrajza és annak folytatása Giuseppe Torelli tollából

Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
Történelem és történelmi hősök ábrázolása a 17. századi politikai érdekek és a 21. századi popkultúra világában

Hári Kata (ELTE)
A haldoklás művészetének három arca – Kép és szöveg viszonya az Ars moriendi-kéziratban, Blockbuchokban és a tipografikus kiadásokban

Horváth Margaréta (PTE)
Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekei a Tholnay-énekeskönyvben – Kéziratos szöveghagyomány az Istenes énekek megjelenése előtt

Mészáros Éva (ELTE)
Táj és identitás – A vidék idill korokon átívelő jelentősége az angol kulturális emlékezetben

Molnár Dániel (DE)
Ősök és hősök – Az elődök, illetve a múlt tisztelete és szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában

Nagy Emese (ELTE)
„The Stately Homes of England” – Utópikus-szatirikus olvasatok Ben Jonson To Penshurst (1616) és Alexander Pope Epistle to the Earl of Burlington (1731) uradalomverseiről

Petrovity Ádám (SZTE)
A humanista, akit nem lehetett elhallgattatni – Tranquillus Andronicus számvetése

Polgár Hanna (PTE)
„Azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy…” – Kísérlet a kora újkori magyar nyelvű drámairodalom Genius-fogalmának körülírására

Ráday Zsófia (ELTE)
Örökifjú bestiák – A közép- és kora újkori bestiáriumok hagyománya a kortárs magyar irodalomban

Szalai Fatima Eszter (PPKE)
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár – Közelítés a magyar vokális folklór jambikus lejtésű dalaihoz két közköltészeti szövegcsalád variálódásának vizsgálatán keresztül

Szász Keve (SZTE)
Irodalmi horcruxok – Antik művek szerves továbbélése egy humanista pásztoreklogában

Telepóczki Lili (DE)
Historia docet, fabula delectat – Történelem és fikció a Megszabadított Jeruzsálemben

Topos Annabella (ELTE)
Az egyéni, kollektív és kulturális emlékezet aspektusai Pázmány Péter Feleletében és a Kalauzban