Rácz K. Bence vagyok, az ELTE BTK negyedéves történelem-angol tanárszakos hallgatója. Érdeklődésem középpontjában a középkori ember mentalitása, gondolkodása áll. Fő kérdéseim, ezen a viszonylag tág témakörön belül, a középkori hitélet egy központi szegmensére, a szentkultusz és a hívő közvetlen kapcsolatára, illetve a korszak egy meghatározó jelenségére, a csodahit alakváltozásaira vonatkoznak.

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

2021

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit hagiográfiája a magyarországi szentkultuszkutatás kezdeteitől a figyelem központjában áll. A két 13. századi női szent életrajzai, illetve a csodáikat tartalmazó jegyzőkönyvek adatgazdag források a korszakkal foglalkozó mentalitás- és társadalomtörténeti kérdésekkel foglalkozó történészek számára. Vizsgálódásaim középpontjába a forrásokban felbukkanó „mellékszereplőket” állítom. Azonban elsősorban nem a két szent közvetlen közelében tartózkodó udvartartásra, apácákra hegyezem ki előadásom: messziről érkező és a szenttel még életében érintkező vagy a sírnál meggyógyuló szegények, zarándokok, ritkább esetben pogányok csoportjainak reprezentációit elemzem. Szent Erzsébet vizsgált életrajzai; a század első felében lejegyzett Dicta quattor ancillarum, Caesarius von Heisterbach legendája, a század másodikfelében a Jacobus de Voragine, majd a század végén Dietrich von Apolda által szerkesztett legendák különbözőképpen ábrázolják e társadalmi csoportokat, s bélyegzik egyöntetűen Erzsébetet a társadalom peremén élő szegények, torzult testű betegek védelmezőjének. Erzsébet vaskos hagiográfiájával szemben Margit életéről a korszakban csupán egy írásmű, a Legenda vetus született. Azonban formálódó kultuszáról árulkodik, hogy a halála után meginduló kanonizációs per során, 1276-ban összeírják a szentnek tulajdonított csodákról tett tanúvallomásokat. Az Erzsébet és Margit csodajegyzékeiben megszólaló tanúk jelentős része nem a szent sírjának otthont adó egyházkerületből származik. Szent Margit csodáinak sajátossága, hogy a távolról érkező betegek mellett megjelennek a korszakra jellemző társadalmi tünetek is. Szent Margit csodáiban nem csak a fogságba esettek részesülnek, hanem a kereszténység peremterületein élő pogányok is. Az életrajzok szerzői pedig részletes képet adnak arról, hogy a két királylány környezete sokszor ellenségesen áll a koldulórendi vallásosság szellemében végzett, általuk túladakozónak tartott magatartásformákhoz.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

B Székely Dorottya Piroska, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Béres Norbert, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Béres Norbert (DE)

Péntek magyar „alakváltozatai”

Domonkos Zsófia, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Domokos Zsófia (BBTE)

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

hajdu Ildikó, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hajdu ldikó (ELTE)

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hegedűs Anna Rita (ELTE)

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Molnár Cintia, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Molnár Cintia (ELTE)

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

Németh Kira Gabriella, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Németh Kira Gabriella (LFZE)

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Pintér Tamás, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Pintér Tamás (PTE)

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Szmutku Melinda, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Szmutku Melinda (BBTE)

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Törtei Renáta (PPKE)

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Varga László Dávid, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Varga László Dávid (LFZE)

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Vrabély Márk, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vrabély Márk (ELTE)

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában