Pintér Tamás vagyok, doktorandusz, a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18–20. században” Doktori Program keretében. A Pécsi Tudományegyetem az alma materem, itt végeztem az alap- és mesterképzésemet is. Kutatási területemnek a 18–19. századi magyar történelmet választottam, kezdetben a kalapos király, II. József politikai gondolatainak eredetét, mesterképzésemben pedig egy viszonylag kevésbé ismert magyar köznemes, farádi Vörös Ignác (1757–1826 körül) életét és visszaemlékezéseit kutattam. Doktori képzésem kezdetére döntöttem úgy, hogy az alapképzés makro-, majd a mesterképzés mikrotörténeti megközelítései után kutatásaim fókuszát a „mezo” szintre terelem, s Baranya vármegye tisztségviselőivel kívánok behatóbban foglalkozni.

Pintér Tamás, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Pintér Tamás (PTE)

2021

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

  1. József uralkodásának eredményeként a császár és a magyar rendek viszonya a Rákóczi-szabadságharc után ismételten mélypontra jutott. A magyar nemesi ellenállás, mindamellett, hogy saját kiváltságait (szabadságát) kívánta védeni (német) uralkodóval szemben, a nyelvújítással kibontakozó nemzeti érzelmeket is a szolgálatába állította. A kirobbanó török háborúval az ország gazdaságára nehezedő terhek is jelentősen megnövekedtek, ettől kezdve a nemzeti érzelmeken alapuló ellenszenv szinte önmagát gerjesztette. A feszültséget csak fokozta a magyar tisztviselők mellé kirendelt (javarészt német) assistensek jelenléte, akik ellenőrizni voltak hivatottak a „rebellis” magyarokat.

Ebben a kiélezett helyzetben ismerhetjük meg egy magyar köznemes, farádi Vörös Ignác (1757–1826) és a mellé rendelt Rabach kapitány különös történetét. Vörös mint élelmezési hadbiztos szolgált az utolsó török háborúban, s e kulcsfontosságú pozíció mellett természetesen nem maradhatott el a közvetlen császári ellenőrzés a német tiszt személyében. A fent említett okok ismeretében nem meglepő, hogy a két férfi, bár ugyanazon birodalom hadseregében szolgáltak, szinte ellenségként tekintettek egymásra, míg végül a közös munka kényszere neutralizálta, a háború okozta veszélyek pedig barátsággá kovácsolták a kapcsolatukat. Vörös Ignác visszaemlékezései révén első kézből nyerhetünk bepillantást e különös páros mindennapi tevékenységeibe, érzelmi világaikba, valamint a korszakban jelentkező etnikai alapú sztereotípiákba, s az eltérő nézőpontok ütközésébe.

Kutatásom célja, hogy Vörös és Rabach kapcsolatát egyfajta nagyítóként felhasználva vizsgálhassuk a korszak oly jelentős kérdéseit, mint a magyar-német együttélés problémái, a II. József nevével fémjelzett rezsimmel szemben kibontakozó magyar nemesi ellenállás nemzeti alapú sérelmei, vagy a kortársak által kárhoztatott, ám a szakirodalomban mégis elhanyagolt Assistens Commando története.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

B Székely Dorottya Piroska, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Béres Norbert, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Béres Norbert (DE)

Péntek magyar „alakváltozatai”

Domonkos Zsófia, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Domokos Zsófia (BBTE)

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

hajdu Ildikó, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hajdu ldikó (ELTE)

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hegedűs Anna Rita (ELTE)

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Molnár Cintia, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Molnár Cintia (ELTE)

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

Németh Kira Gabriella, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Németh Kira Gabriella (LFZE)

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Szmutku Melinda, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Szmutku Melinda (BBTE)

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Törtei Renáta (PPKE)

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Varga László Dávid, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Varga László Dávid (LFZE)

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Vrabély Márk, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vrabély Márk (ELTE)

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában