Szmutku Melinda (szül. 1996. 04. 07.) a kolozsvári Babeș−Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai Tudományok Doktori Iskolájának doktorandusza vagyok. Az alapképzést magyar nyelv és irodalom−német nyelv és irodalom és a mesterképzést magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szakon ugyanezen egyetemen végeztem el. Kutatási területem, érdeklődési köröm a régi magyar irodalom, különös tekintettel a 16 és 17. század katolikus megújulással kapcsolatos és devóciós irodalmára. Doktori kutatási témám Kopcsányi Márton ferences szerzetes életművére terjed ki, melynek egy részét már mesteri dolgozatomban is bemutattam.

Szmutku Melinda, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Szmutku Melinda (BBTE)

2021

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

Kopcsányi Márton a 16. és 17. század fordulóján élt kevésbé kutatott, de annál inkább kulcsfontosságú szerzője a katolikus restauráció irodalmának. Művei mindamellett, hogy a kor emberének lelki épülését szolgálják, aktuális, a katolikus egyház problémáit érintő kérdéseket is tartalmaznak. A művekben bár elmélkedések, imádságok és perikópák sorozatát olvashatjuk, a kor Magyarországának két legégetőbb problémája is szerepet kap: a reformáció terjeszkedése és a török elnyomás.

A katolikus megújulás folyamata által létrejött vitairat irodalom gyakori tematikája a két „idegen”. A protestáns prédikátorok tevékenységének és tanainak bírálata, a reformáció térhódításának következményei és hatásai, valamint a török uralom gyakran egymás mellé kerülnek az ezeket a témákat, az ezekkel kapcsolatos problémákat taglaló szövegekben. Az ebben az időszakban keletkezett szövegek nemcsak bemutatják a fent említett eseményeket, hanem „a máshoz” való viszonyt, bizonyos nézeteltérések megoldási lehetőségeit is tartalmazzák.

Kopcsányi Márton egyetlen vitairatában, imádságoskönyvében és a Szűz Máriáról szóló elmélkedéseket tartalmazó művében a korabeli „más” tanítókat, tanításukat és a katolikusok ehhez való viszonyulását is tárgyalja, bemutatja; és érvekkel alátámasztja azt is, hogy mitől új tanítók a protestánsok, miért nem fogadható el a katolikusok számára tevékenységük.

Előadásomban arra keresem a választ, hogy Kopcsányi milyen nyelvi eszköztárral, milyen kontextusban és hogyan mutatja be az új tanítókat, tanításukat és a katolikusok ezekhez való viszonyulását. A témafelvetés második része pedig mindezek megválaszolása után a Kalauzzal való tematikai kapcsolódási pontok kereséséből, illetve az új tanítókról és a törökről szóló szövegkörnyezetek komparatív vizsgálatának bemutatásából állna, mely demonstrálná, hogy Kopcsányi milyen mértékben kölcsönzött Pázmánytól témákat, szöveghelyeket és motívumokat.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

B Székely Dorottya Piroska, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Béres Norbert, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Béres Norbert (DE)

Péntek magyar „alakváltozatai”

Domonkos Zsófia, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Domokos Zsófia (BBTE)

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

hajdu Ildikó, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hajdu ldikó (ELTE)

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hegedűs Anna Rita (ELTE)

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Molnár Cintia, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Molnár Cintia (ELTE)

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

Németh Kira Gabriella, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Németh Kira Gabriella (LFZE)

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Pintér Tamás, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Pintér Tamás (PTE)

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Törtei Renáta (PPKE)

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Varga László Dávid, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Varga László Dávid (LFZE)

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Vrabély Márk, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vrabély Márk (ELTE)

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában