Borsos Tamás marosvásárhelyi polgár, tisztségviselő a 17. század első harmadában több ízben, több erdélyi fejedelem megbízásából járt követségben a konstantinápolyi Fényes Portán, sőt Bethlen Gábor rezidenseként két teljes évig (1618–1620) lakott az Oszmán Birodalom fővárosában. Utazásai és ott-tartózkodása során készített feljegyzései zömében az ügyvitelt rögzítik, illetve a feljebbvalónak küldendő beszámoló megírását segítik: emlékeztető célú memorialék. E főként tényszerű, repetitív dokumentumoknak azonban a figyelmes olvasás során számos olyan helye is föltárul, melyek az idegenbe küldött, ott lakó írót kizökkentő, megállító, a szokásos szövegfolyamot bár egy pillanatra más mederbe terelő mozzanatok. Borsos Tamásnak a másra, érdekesre, emlékezetesre, mirabilisra a fáradságos diplomáciai küldetésteljesítés közepette is rácsodálkozó habitusa több pontban megmutatkozik. Hogyan lehet a szultáni palota, a szőlőszemben „megtermő féreg”, a kaftáncsók, a kenőpénznek és (a politikai döntéseket gyorsítani, kedvezően hangolni hivatott) ajándéknak „virágként” való megnevezése, a parabolákban dús tárgyalási modor egyként az idegen kultúra hordozója? Előadásom azoknak a reáliáknak, gesztusoknak, lexémáknak, illetve azon nyelvi és retorikai stratégiáknak ered a nyomába, melyek a kora újkori követ és szövegíró számára az otthonos erdélyitől eltérő más, idegen jellemzőiként tűnnek föl, és melyekre szétszórtan, mellékesen bár, de feljegyzéseiben utalni érdemesnek tekinti.
III. éves doktorandusz, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola Érdeklődési, kutatási területem a kora újkori utazási irodalom, erdélyi vonatkozású peregrinációk és követjárások anyaga.

Domokos Zsófia (BBTE)
Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)
A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Farkas Mónika (SZTE)
“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

Hajdu ldikó (ELTE)
A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita (ELTE)
Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)
Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária (ELTE)
„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Németh Kira Gabriella (LFZE)
A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Pintér Tamás (PTE)
Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Rácz K. Bence (ELTE)
Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Szmutku Melinda (BBTE)
Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

Varga László Dávid (LFZE)
„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Vrabély Márk (ELTE)
Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában