Törtei Renáta PhD hallgató vagyok a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának Életmód- és Társadalomtudományi Műhelyében. Ugyanitt végeztem 2011-ben spanyol-történelem szakos bölcsész-tanárként. Ezzel párhuzamosan a Károlyi Mihály Spanyol-Magyar Tannyelvű Gimnáziumban tanítok, jelenleg a történelmet spanyol nyelven. Két kisgyermek édesanyjaként próbálok lavírozni a mindennapok, a szakmai kihívások és a munka háromszögében. A doktori témám igen sajátságos: Thököly Imre személyének, tevékenységének és felkelésének megjelenése a spanyol nyelvű forrásokban. Emellett fontosnak tartom, hogy a sport is része legyen a mindennapoknak, így amatőr tollaslabdaversenyeken igyekszem megmérettetni magam.

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Törtei Renáta (PPKE)

2021

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Doktori disszertációm témája, Thököly Imre mozgalmának spanyolországi visszhangja, a spanyol rendek reagálása a magyar rendek Habsburg-ellenes mozgalmaira és az azokra gyakorolt hatásuk. A disszertáció leadásának küszöbén már tengernyi hungarikával találkoztam Thököly Imre, Magyarország és főleg Buda várának 1686-os visszavívásával kapcsolatban. Most két olyan hungarikára koncentrálnám előadásomat, amelyekből Magyarországon egy-egy példány lelhető fel, de kissé kívül esnek a kutatók látóterén és így feledésbe merültek. Az egyik mű D. Joseph Rodriguez munkája La Famosa historia del Conde Emerico Tekeli (Madrid, 1738) címmel, amely regény végigmegy Thököly életén és meglehetős alapossággal tárja azt a spanyolul értő közönség szeme elé. Ez a kötet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Régi nyomtatványok tárában fekszik és igazi kuriózumnak minősül, hiszen kevés maradt fenn belőle a történelem viharos éveiben. A másik mű az Országos Széchenyi Könyvtár állományában található szintén igen nagy ritkaságnak számít, hiszen roppant kevés élte túl a viszontagságokat az elmúlt 300 évben. Ez a kötet pedig a Pedro Godoy által íródott Compendio de la vida de Emerico Tekeli, cabeça de los rebeldes y confederado con los turcos en Vngria című összefoglaló munka, amely 1684-ből származik. Mindkét esetben igyekszem feltárni a művek keletkezését, bemutatni tartalmukat és megvilágítani fontosságukat a mai kutatók számára összehasonlítva őket más hasonló már ismert művel.

A PhD kutatásom időszaka a 17. század utolsó harmadát öleli fel (1680–1699), amikor is számos olyan esemény történt a Magyar Királyság területén, főként a visszafoglaló háborúk során, amelyek megváltoztatják majd egész Európát az elkövetkezendő évszázadokban. Tehát ezt az időszakot mutatnám be a forrásokon keresztül a konferencia közönségének. Ezek az iratok – reményeim szerint – a kutatók segítségére lehetnek ahhoz, hogy megítélhessük hogyan látták hazánkat és a törökök elleni küzdelmünket külföldön. Az előadás során nem kimondottan Thököly gróf személyének, illetve tevékenységének spanyol megítélését szeretném elsősorban közzétenni, hanem olyan forrásanyagokat szeretnék bemutatni, amelyek feledésbe merültek az évek folyamán, azonban igen izgalmas új színezetet adhatnak a témának.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

B Székely Dorottya Piroska, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)

A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Béres Norbert, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Béres Norbert (DE)

Péntek magyar „alakváltozatai”

Domonkos Zsófia, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Domokos Zsófia (BBTE)

Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

hajdu Ildikó, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hajdu ldikó (ELTE)

A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hegedűs Anna Rita (ELTE)

Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

A hallgatói konferencia résztvevőjének profilképét helyettesítő ikon, szürke emberi sziluetett ábrázoló helykitöltő

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)

Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Molnár Cintia, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Molnár Cintia (ELTE)

Aranymetszésponton a Balassa-kódex 61. éneke, a Katonaének

Németh Kira Gabriella, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Németh Kira Gabriella (LFZE)

A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Pintér Tamás, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Pintér Tamás (PTE)

Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Rácz K. Bence, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rácz K. Bence (ELTE)

Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Szmutku Melinda, BBTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Szmutku Melinda (BBTE)

Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

Varga László Dávid, LFZE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Varga László Dávid (LFZE)

„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében

Vrabély Márk, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vrabély Márk (ELTE)

Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában