A Risorgimento, vagyis az olasz egységért való küzdelem időszakában (1815–1861) a periodikák fontos szerepet játszottak az itáliai közvélemény formálásában: a sajtótermékek biztosították a teret az egyesítéssel összefüggő kérdések elemzéséhez, illetve a különböző politikai, ideológiai és kulturális irányzatok vitáihoz. Előadásombanaz 1846-ban Torinóban alapított L’Opinione (‘Vélemény’) napilap néhány cikkét kívánom bemutatni azon szempontból, hogyan tekintettek Itáliában a korabeli Magyarországra, milyen képet közvetítettek róla az olasz olvasók számára.
A L’Opinione a Cavour vezette mérsékelt liberális irányzathoz kötődött: egyrészt elutasította a Mazzini-féle demokratikus-republikánus vonalat, másrészt pedig Itália nemzetközi rangjának emelését sürgette. Utóbbiból adódóan a lap számos külpolitikai kérdéssel foglalkozott, többek között Magyarország az 1848–1849-et követő megtorlás és a kiegyezés közötti helyzetével is. A cikkek sorában találunk példát Kossuth emigrációs tevékenységének értékelésére: Mazzini ideológiájával párhuzamba állítva alapvetően elítélték törekvéseit. 1860- tól kezdve pedig megfigyelhető, hogy a L’Opinione kiemelten foglalkozott azon magyarországi változásokkal, amelyek a nemzetiségekkel és az Ausztriával való kapcsolat rendezése felé mutattak. Gyakran cikkeztek olyan elképzelésekről is, amelyek később valóban a kiegyezés kardinális pontjaivá váltak.
Az eddigi kutatás során a L’Opinione számaival foglalkoztam, de a későbbiekben más ideológiát képviselő periodikák alapján is szeretném megvizsgálni a kérdést. Mindezen források feldolgozása ugyanis a kapcsolattörténeti vonatkozáson túl azért fontos, mert hazánk ügyeinek tárgyalásán keresztül Itália az olasz nemzeti egység létrehozásának nehézségeire is reflektált.
