Temesvári Pelbárt (1435 k.–1504) és Laskai Osvát (1450 k.–1511) a régi magyar irodalom messze legtöbbet publikált szerzői, akik külföldön is jelentős sikereket értek el írásaikkal. A két obszerváns ferences munkái 1497- től jelentek meg folyamatosan nyomtatásban Nyugat-Európa számos jelentős nagyvárosában. Feltűnő azonban, hogy mind Pelbárt (Stellarium, Pomerium, Rosarium, Expositio), mind Osvát (Biga salutis, Gemma fidei) műveinek editio princepsei Johann Rynmann kiadásában jelentek meg, Heinrich Gran hagenaui nyomdájában. A Rynmann–Gran páros és a magyar szerzetesek közötti szoros kapcsolat ez alapján egyértelmű, ennek ellenére a kapcsolatot mai napig is csak néhány kutató vizsgálta (elsőként Karácsonyi János, legutóbb Bartók Zsófia Ágnes).Előadásomban alaposabban megvizsgálom Gran és Rynmann nyomdászi és kiadói munkásságát, profilját, elhelyezve ebben a magyar szerzők műveit, valamint megkísérlek felállítani egy hipotézist a publikálásra vonatkozóan.
Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola A magyar és európai reneszánsz programjának negyedéves doktorandusz hallgatója vagyok, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár régi könyves könyvtárosa. Érdeklődésem középpontjában a 15–16. századi magyar és latin egyházi irodalom áll, ezen belül eddigi kutatásaim során a legtöbbet a középkor végi magyar kódexekkel, ezek exemplumaival, illetve a korabeli ferences rend- és könyvtörténettel foglalkoztam.

Vrabély Márk (ELTE)
Két középkor végi magyar ferences külföldön: Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

B. Székely Dorottya Piroska (ELTE)
A római tanulmányok hatásának vizsgálata egy 17. századi magyar főpap könyvtárán

Domokos Zsófia (BBTE)
Ahány Porta, annyi szokás: A másság érzékel(tet)ésének helyei Borsos Tamás erdélyi követ 17. századi feljegyzéseiben

Farkas Mónika (SZTE)
“Se l'Ungheria, come l'Italia, fosse dominata da un solo pensiero [...]”. Magyar politikai ügyek a L'Opinione című folyóiratban

Hajdu ldikó (ELTE)
A krisztológiai allegorézis problematikája a 16. század második felének magyar nyelvű protestáns zsoltárirodalmában

Hegedűs Anna Rita (ELTE)
Idegen környezetben: A dialógus lehetőségei Francesco Suriano szerint

Kanász Viktor (PTE) – Kriston Dorottya (PPKE)
Egy poligráfus követ I. Rudolf udvarában. Pietro Duodo műve a Habsburg Birodalomról és a Magyar Királyságról

Kovács Annamária (ELTE)
„Non sicut ceteri homines”: A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon

Németh Kira Gabriella (LFZE)
A weimari hercegnő, aki zenét is szerzett, avagy a női komponisták megítélésének kérdései a 18. század második felében

Pintér Tamás (PTE)
Nemzetiségi ellentétek és kooperáció az utolsó török háború (1788–1791) kényszerében. Farádi Vörös Ignác és Rabach kapitány barátságának története

Rácz K. Bence (ELTE)
Idegenek a szentkultusz szolgálatában: Szegények, zarándokok, pogányok Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Margit 13. századi hagiográfiájában

Szmutku Melinda (BBTE)
Két „idegen” a 17. századi Magyarországon: Az „új tanítók” és a „pogány török” reprezentációi Kopcsányi Márton műveiben

Varga László Dávid (LFZE)
„Barokkos” túlzásokkal elcsúfított gregorián? Ismeretlen kódexcsoport a nyugati egyház középkori zenei tradíciójának olvasztótégelyében