A középkor folyamán egyre inkább megerősödött a keresztények részéről az az igény, hogy Jézus gyermek- és fiatalkorát megismerjék, a kanonikus evangéliumok azonban meglehetősen szűkszavúan szólnak Krisztus életének korai időszakáról. Az érdeklődő hívők mégis képet alkottak maguknak a gyermek Jézus életéről (pl. apokrif iratok révén), és meglehetősen elterjedt témává tették, amely számos művészeti, irodalmi alkotásban, és számos társadalmi rétegben szerepet kapott (ennek ellenére a gyermek Jézus motívuma a keveset kutatott témák közé tartozik). A vágy, hogy Jézus gyermekkorát megismerjék, abban gyökerezik, hogy Jézus emberi volta egyre nagyobb figyelmet kapott, és a hívőket egyre inkább érdekelte Megváltójuk emberi élete, ezzel összefüggésben pedig az, hogy emberi gyerekként hogyan viselkedett, hogyan élt. Ám a Jézus gyerekkorát bemutató alkotások gyakran kiemelik, hogy miben volt Jézus más, mint a többi gyerek.

Előadásomban a gyermek Jézus reprezentációit három prédikációs gyakorlatban használt gyűjtemény – a Königsbergi Kódex, a Leuveni Kódex és a Pécsi egyetemi beszédek – szövegeit elemezve mutatom be. Mindhárom gyűjtemény tartalmaz olyan szövegeket, amelyek kiemelik, hogy a gyerek Jézus miben tér el a többi gyerektől: a Pécsi egyetemi beszédek több (karácsonyra, vízkeresztre írt) prédikációja hívja fel a figyelmet Jézus általános gyermeki jellemzőkkel szembeni kiválóságára; a Leuveni Kódex szintén tartalmaz Jézus más gyermekektől eltérő csodálatosságát hangsúlyozó karácsonyi beszédet, distinkciókat. A Königsbergi Kódexben pedig a Königsbergi Töredék és a forrásául szolgáló, kódexben olvasható Pszeudo-Maximus beszéd is összehasonlítja az átlagos gyerekeket és Jézust – ám ez esetben az összehasonlítást az ördög végzi el. Előadásomban tehát ezen szövegeket hasonlítom össze abból a szempontból, hogy mi az, amit Jézus embergyermeki voltából kiemelnek.