A tutbury-i énekmondó udvar egyike Anglia három, a kora újkor során biztosan működő énekmondói szakmai szerveződésének. Ez a tény már önmagában is fontossá teszi, még érdekesebb azonban az udvar rendelkezik egy igazán egyedülálló forrással is: egy 17. század végi ülése során kiállított vétséglistával. Ezen a vétséglistán 101 az udvarhoz tartozó énekmondó szerepel név szerint, az év során elkövetett vétségükkel, valamint az azért járó bírsággal együtt. Nem kell hangsúlyozni, mennyire egyedülálló egy 101 énekmondót név szerint felsoroló forrás abból az időszakból, amikor teljes nevén egyébként mindössze pár, forrásokban véletlenszerűen felbukkanó énekmondót ismerünk.
Nem feltételezhetjük, hogy a 101 énekmondó mind személyesen ismerte volna egymást: a Tutbury Udvar fennhatósága a Tutbury honorbirtok egész területére, öt megyére is (Derbyshire, Staffordshire, Warwickshire, Nottinghamshire és Leicestershire) kiterjedt. Emiatt jogosan merül fel a kérdés: noha az énekmondók egy adott szervezethez tartoztak, melynek éves ünnepségén részt kellett venniük, mennyire alkottak egy közösséget, milyen mértékben álltak kapcsolatban egymással az augusztus 15-i ünnepségen túl? Vagyis: idegenek voltak-e egymás számára, vagy ismerős szakmai közeget és közösséget alkottak?
A listán kirajzolódni látszanak különböző csoportosulások, elsődlegesen családi körökben, vezetéknév alapján. Ennél azonban bizonyosan több kapcsolat volt a közösségen belül: baráti, munkatársi, kinship kapcsolatok. Előadásomban röviden az ezen kapcsolatokra irányuló kutatásaimat kívánom bemutatni. Ezek elsődleges forrása a staffordshire-i és a derbyshire-i levéltárakban található, helyi ítélkezési és egyéb okokból kiállított iratanyag. Ezekben igyekszem feltérképezni, hogy a listán szereplő személyek az énekmondó udvaron kívül is kapcsolatban állhattak-e egymással, alkottak-e az udvaron belül mikroközösségeket, és ha igen, azoknak mi volt a szervező elve.