A címben feltett kérdésre egyértelműen igen a válasz, hiszen a mai sci-fi gyökere azokhoz a holdutazásokhoz vezethetők vissza, melyek a vizsgált időpontban keletkeztek. Sőt a kezdetet Lukianosz Igaz történetek című műve jelenti, melyben egy rövid holdbéli utazás leírása található. Előadásomban a hangsúlyt a kora újkor és a felvilágosodás között időszakban keletkezett holdutazásokra fektetem. Így négy művet lehet kiemelni, amelyek a holdutazással kapcsolatban születtek: Johannes Kepler Somnium (1608/1634), Francis Godwin Ember a Holdon (1638), Cyrano de Bergerac A másik világ, avagy a Hold (1656) és Johann Friedrich Ernst Albrecht Fürstbürger Phosphorus (1795) című művének idetartozó része. Ezek összehasonlítását olyan szempontok alapján végzem, mint például, milyen módon jutnak fel a Holdra a szövegek szereplői – Kepler műve tudományos magyarázatokkal is szolgál, hogy egyes utazási módok miért nem működnek –, a Holdon élő emberek, lények milyen társadalmi berendezkedés szerint élik mindennapjukat (katonaság, vallás, adók, művészi szabadság), az egyház, a földi társadalom kritikája pedig szinte mindegyik műből kiolvasható. Ezzel együtt pedig az utópiákkal, disztópiákkal is rokoníthatók a holdutazásról szóló munkák. Hogy ez a tematika mennyire alakult, fejlődött 1608 és 1795 között az a művek egymás mellé állításából kiderülhet, sőt az előadásom során kitérek arra is, hogy az egymásra utalás is megtörténik ezek között a művek között. Tehát mindenféleképpen egy olyan témáról van szó, melynek születése a 2. századra vezethető vissza és még ma is tovább él a sci-fikben.
Túlélhet egy téma évszázadokat? – A holdutazások alakulása, fejlődése 1608 és 1795 között
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Csapó Fanni (SZTE)
Hogyan írjunk okosan több százoldalas monográfiákat? Avagy Wolfgang Lazius (történet)írói módszere
Kovács Annamária (ELTE)
Eredeti vagy másolat? A Königsbergi Töredék és Szalagjai datálásával kapcsolatos álláspontok fenntarthatósága
Kovács Dóra (ELTE)
Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján
Kovács Janka (ELTE)
„Mi oktalan büszkeség vólna tehát bennünk, a’ kiknek a’ jelesebb Tudományok most kezdenek felvirradni, e’ részben nyelvünk’ fogyatkozását meg nem esmérni?” Lélektudományos ismeretek és magyar nyelvűség a 18. század második felének orvosi irodalmában
Réfi Oszkó Dániel (ELTE)
Monogramma Christi és Signum Manus: A későantik uralkodói hatalom képi jelvényeinek továbbélése a koraközépkorban
Varga Réka (SZTE)
„…miért háborgattak, akasztotok, gyűlöltök ennek az egyedülvaló Istennek dicsőségének hirdetéséért?” Az eretnekség és a vallási tolerancia kérdése a Pécsi Disputában
Virág Csilla (ELTE)
„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában