Készülő disszertációm centrumában a 18–19. század magyar nyelven alkotó nőírói állnak, akik közül Molnár Borbála (1760–1825) szokatlan módon több kötetet is publikált élete során. Tervezett előadásomban ezek egyikével, a Molnár Borbála Munkáji (első kiadás 1793, második kiadás 1794) cíművel, ennek is Második Darabjával (teljes címén: Molnár Borbála Munkáji Második Darabja melly készült 1792-dik Esztendöben Sátor-Alja Új- helyben, mellyben béfoglaltatik az ő Életének Igaz Tüköre) foglalkoznék.

Kettős céllal fordulok a szöveg felé: egyrészt az foglalkoztat, hogy a Molnár által fogalmazott önéletrajz hogyan viszonyul a róla írott önéletrajzokhoz, leginkább a Szinnyei József (1830–1913) nevével fémjelzett Magyar írók élete és munkái (1891–1914) című életrajzi lexikonban megjelent leíráshoz. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a később keletkezett Molnárról szóló szakirodalom mennyire hiteles az önéletrajz tükrében, kiegészíti-e azt, vagy ugyanazokat az adatokat tartalmazza, hasznosítja újra.

A másik elemzési szempontom arra vonatkozik, hogy Molnár hogyan használja fel, hogyan használja újra kora gondolkodásának meghatározó elemeit: a (görög) mitológiát, illetve a (barokk) vallásosságot. Az előbbi tekintetében Büblisz alakjára térek ki leginkább, akit önéletírásában több alkalommal említ Molnár Borbála. A vallásossággal kapcsolatban azt hangsúlyoznám, hogyan és milyen mértékben volt meghatározó a költőnő számára. Mindeközben kitérek a szöveg műfaji besorolásának kérdésére.