A 2017-ben Pécsett megrendezett Fiatalok Konferenciáján tartott előadásom Árpád-Házi Szent Erzsébet és Portugáliai Szent Erzsébet portugál legendairodalomban megjelenő ikonográfiáját elemezte a 16–17. században. Ennek mintegy folytatásaképpen jelen előadásomban a két szent életrajzát és ikonográfiáját a 17–18. századi magyar egyházi irodalom kontextusában veszem górcső alá.

Dolgozatom középpontjában az 1625-ben szentté avatott Portugáliai Szent Erzsébet 17. századi magyarországi recepciója áll. A szent életű asszony magyar származása már a középkorban ismert volt, ezért jelen kutatásom arra fókuszál, hogy mikor és hogyan jelent meg a portugál királyné alakja a magyarországi egyházi irodalomban a szentté avatását követő időszakban.

Előadásomban azt vizsgálom, hogy a humanizmus szövegkritikai hagyománya mentén létrejött, a szentek életére vonatkozóan tudományos igényeket is támasztó gyűjteményes munkák, illetve prédikációk a 17. században milyen csodákat és motívumokat emelnek ki a portugál szent életrajzából, azaz mi az, ami fennmarad a középkori hagyományból és a 17. századi kortárs egyházi irodalom számára is hasznosítható marad. Magyarországon főleg a jezsuitákhoz köthetők az első ilyen jellegű összefoglaló munkák, melyek közül a következő kötetekben található életrajzok kerülnek közelebbi vizsgálatra:

Illyés András (1637 – 1712), A keresztyenyi életnek példája avagy tüköre az az: a szentek élete […] V. A’ szent szüzekről, és özvegyekről, Nagyszombat, 1707.

Hevenesi Gábor (1656 – 1715), Ungariae Sanctitiatis Indicia, Nagyszombat, 1737.

Prileszky János (1709 – 1790), Acta Sanctorum Hungariae ex Jo. Bollandi S. J. & ejus Continuatorum Operibus excerpta, et prolegominis ac notis illustrata. Semestre I–II., Tyrnaviae, 1743–44.

Portugáliai Szent Erzsébet prédikációs és hagiografikus szöveggyűjteményeken keresztül bekerül a magyar szentek sorába, abban az időben, amikor egyre több magyar szentet kutattak fel, a vallásos áhítat elmélyítése mellett egyfajta politikai célzattal is.

A portugál szent felmenői között találjuk Árpád-házi Szent Erzsébetet is. Ehhez kapcsolódóan a dolgozat továbbá arra is keresi a választ, hogy ezek a prédikációk és szentek élete kiadások milyen forrásszöveg(ek)re hivatkoznak, és hogyan hozzák összefüggésbe a két középkori szent alakját a 17–18. században. különös tekintettel az ikonikus rózsacsoda megjelenésére.