Johann Christoph von Woellner (Wöllner), Johann Friedrich Ernst Albrecht és Körmöczi János – három férfi és egy szöveg, mely összeköti őket. Ez a mű pedig a Fürstbürger Phosphorus oder die Allerweltpfaffenharlekinade (Körmöczi fordításában: Phosphorus polgárfejedelem avagy a világ minden papjai bolondsága). Ez az utópia és egyben paszkvillus kapcsolja össze a három kortársat és teszi őket lényegében szerzőtárssá is. Előadásomban arra térek ki, hogy hogyan illeszkedik ez a szöveg a hátrom férfi életművébe, különös tekintettel arra, hogy Körmöczi fordítói munkájában milyen szerepe van egy ilyen műfajú szövegnek. Az eredeti mű ötszáz strófájából nem fordította le mindet magyarra, sőt sok esteben csak egy értelmi kivonatot adott a versszakokhoz vagy latinra fordította a németet. Az eredeti szöveg és a fordítás összevetése még nem történt meg (ez egy hosszabb munkafolyamat, mely minden bizonnyal még az előadás elhangzásakor is tartani fog így), jelen előadásban is csak a hét részre felosztott utópia első részét vizsgálom, melyben a szerzők bemutatják a Polgárfejedelem államát, annak közigazgatását, katonai helyzetét, törvénykezését, amelyre lényegében nincs is szükség, hiszen mindenki betartja azt a kevés törvényt, melyre egy ilyen idilli világban szükség van. Egy olyan ideális állam képe rajzolódik meg, ahol nincs szegénység, a lopást, a hazugságot a Polgárfejedelem népe még csak nem is ismeri, az ország védelmét és az adózást mindenki az erejének megfelelően vállalja. Mindez pedig előrevetíti a további hat rész tárgyát is, melyekben a boldogság és a hipochondria is előkerül.
Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Balog Edit Otilia (DE)
Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése
Berta András (ELTE)
A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében
Egyed Regina (ELTE)
„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon
Fésű Anna (ELTE)
Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból
Havasi Zsuzsanna (ELTE)
Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése
Kovács Janka (ELTE)
A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján
Majoros Máté (SZTE)
Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból
Markó Anita (ELTE-UW)
Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála
Menyhárt Ágnes (PPKE)
"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban
Molnár Annamária (MTA-SZTE)
„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig
Posta Anna (DE)
A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében
Rédey János (ELTE)
…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban
Szűcs Kata (SZTE)
Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon