Előadásom célja Łaski Jeromos 1540-41-es konstantinápolyi követségének bemutatása a kor történeti és diplomáciai viszonyainak, valamint Łaski mint diplomata életútjának fényében.
Az 1540-41-es követséget Łaski Jeromos diplomáciai pályafutásának részeként és az (európai) történelmi események, folyamatok eredményeként vizsgáltam, ehhez tanulmányoztam Łaski korábbi konstantinápolyi követi megbízásainak körülményeit, tartalmát, kimenetelét, illetve ezek történeti kontextusát, Szapolyai János, I. Ferdinánd és I. Szulejmán szultán kül- és belpolitikáját, a Magyar Királyság Mohács utáni lehetőségeit. Ezenkívül a XVI. századi diplomácia jellegének, működésének is utánanéztem, hogy minél komplexebb megközelítésben mutathassam be a lengyel származású diplomata tevékenységét, az uralkodók közti diplomáciai kapcsolatokat. Előadásomban a történeti előzmények és viszonyok, valamint Łaski előző megbízatásainak rövid bemutatása után térek ki Łaski 1540-41-es követségéről készített jelentésére, amelyet olyan főbb elemzési szempontok szerint ismertetek, mint például a jelentés elkészülésének körülményei, a török pasákkal folytatott tárgyalások témája vagy témái, ezek eredményei, a tárgyaló felek diplomáciai manőverei, céljai és az események okai.
A követjelentés – amely előadásom alapjául szolgál – különleges voltát az adja, hogy egyrészt mikrotörténeti jegyeket is magában foglal a követ nehéz helyzetének, hétköznapjainak, a szerzett információk értékelésének, pasákkal való kommunikációjának bemutatása révén, másrészt Łaski szemszögéből tárja fel a Ferdinánd és Szulejmán közti tárgyalásokat, erőviszonyokat, illetve azokat az eseményeket, amelyek nem sokkal Buda 1541-es elfoglalása előtt történtek.