A XVI. század magyar történelme tele van határvitákkal, birtokperekkel, árulásokkal, nagyhatalmi érdekek okozta újabb és újabb háborúkkal. A mohácsi csatát követő évtizedek alapvetően megváltoztatták a külpolitikában a Magyar Királyság helyzetét, ám az ország belpolitikájában történő változások is sorsdöntő jelentőséggel bírtak. A két király közötti pártváltások sora, a folyamatos oszmán nyomás és az általánossá váló létbizonytalanság kreativitásra, alkalmazkodásra késztette a kor emberét. A XVI. század második felének kiemelkedő alakját, Dobó Istvánt az emberek nagy része az Egri Csillagokból ismeri. Személye elé a XIX. század nemzeti romantikája ferde tükröt tartott, hiszen az 1552-es híres ostromot követő idők szinte a feledés homályába vesztek. Dobó pályafutása azonban nem merült ki a török ostrom visszaverésében, hiszen a sikeres védelem után karrierje – és általa a család tekintélye – egyre magasabbra ívelt. A XVI. század viharos mindennapjai a Dobók számára is legfőbb prioritásként a vagyon és a birtok biztosítását rendelték. A védelem, és a személyi és vagyoni biztonság megtartása érdekében alkalmazkodni kellett a folyamatosan alakuló politikához, kompromisszumokat kellett hozni. Előadásomban a Dobó István fémjelezte XVI. századi főúri család kapcsolati hálóját vizsgálnám. Levéltári kutatásaim során a Dobók családi, udvari és oszmán kapcsolataira találtam írott bizonyítékot, amelyek feldolgozásával – a teljesség igénye nélkül – képet alkothatunk a kora újkori magyar főurak, elsősorban a Dobók politikai útkereséséről.
Berta András vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem első éves, művelődéstörténet mesterszakos hallgatója. Alapszakos tanulmányaim során kerültem igazán közel az általam vizsgált korszak, a XVI. század kutatásához, amely kor szeretetét korábbi olvasmányaim, elsősorban Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve motiválta. A gyermeki kíváncsiság alapszakos éveim során komolyabb tudományos érdeklődést vont maga után, amely következtében a Magyar Nemzeti Levéltárban, illetve a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban folytattam kutatásaimat. A jelenleg még gyerekcipőben járó tudományos munkásságom egyik fő iránya, illetve motivációja nem más, mint a nemzeti romantika ferde tükre által a heroikus magasságokba emelt Dobó István, és az ő családjának, kapcsolatainak, tetteinek felülvizsgálata lenne.

Berta András (ELTE)
A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!

Balog Edit Otilia (DE)
Episztolák a társalgás, a közösségteremtés és az erkölcsnemesítés jegyében: Csizi István és Molnár Borbála verses levelezése

Egyed Regina (ELTE)
„A young King Solomon” – A gyermekkirály mint ideál a 16. századi angol királyi bevonulásokon

Erdődi Alexandra Anita (SZTE)
Woellner, Albrecht és Körmöczi – a Fürstbürger Phosphorus (első részének) fordításáról

Fésű Anna (ELTE)
Krónika mint szakszöveg? Küküllei János krónikája kognitív funkcionális szempontból

Havasi Zsuzsanna (ELTE)
Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése

Kovács Janka (ELTE)
A prédikáció mint a tudásközvetítés médiuma: A lélek betegségei a magyar nyelvű prédikációkban a 18–19. század fordulóján

Majoros Máté (SZTE)
Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból

Markó Anita (ELTE-UW)
Kapcsolatok, csoportosulások és hálózatok a régi magyar irodalomban: az „irodalmi csoport” mint fogalmi skála

Menyhárt Ágnes (PPKE)
"Boldog szerencsés órában üdőben, örvendetes Jubileumos esztendőben született…": Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban

Molnár Annamária (MTA-SZTE)
„Franciscus Petrarca, preceptor noster” – Boccaccio útja a De muleribus clarisig

Posta Anna (DE)
A 17. századi debreceni értelmiség műveltsége és kapcsolatrendszere két neolatin halotti versgyűjtemény tükrében

Rédey János (ELTE)
…dum Pallada Budam… studiosa reducis: A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban

Szűcs Kata (SZTE)
Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon