A késő 18. században jelentős mennyiségű zenemű készült kifejezetten nők számára, melyek általában vagy időszaki kiadványokban, vagy speciális kottakiadásokban jelentek meg. Ezen alkotások a korabeli gondolkodásmóddal összhangban leginkább billentyűs darabok és Liedek – hiszen a művelt hölgyektől azt várták el, hogy billentyűs hangszeren játszanak, illetve énekeljenek, míg a fúvósokon és vonósokon való játék alapvetően nem volt nekik engedélyezett. Ugyanígy a dalok szövege és témája, a darabok jellege és formája is eszközt jelenthetett a női viselkedés, gondolkodás szabályozására. A „für das schöne Geschlecht”, „für Liebhaberinnen” és hasonló megjelölésű kottakiadványok keletkezése jelentős szociokulturális és neveléstörténeti háttérrel bír. E kötetek ugyanis annak a paradigmának tesznek eleget, amely a zenei jártasságról mint nőktől elvárt teljesítményről állt fenn az 1700-as évek vége felé. Hogy a zenének mekkora szerepet szántak ez idő tájt a hölgyek nevelésében, annak remek összefoglalása olvasható a Vortrefliches Hausbuch für Frauen und Mädchen (1787) hasábjain: „Egy nő tehetségei közé mindenekelőtt a zene tartozik, legalábbis a mi korunkban ez szerepel az első helyen a jó nevelés listáján.” Előadásom célja, hogy korabeli, elsősorban nőknek íródott szöveges források – köztük folyóiratok, almanachok, helyes női magaviseletet taglaló kötetek – feltárásával és értékelésével nyújtson betekintést a felvilágosodás időszakának neveléstörténetébe, s így szolgáljon némi adalékkal adott zenetörténeti jelenségek és tendenciák megértéséhez.
Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Farkas Flóra (ELTE)
„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői
Farkas Mónika (SZTE)
Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására
Kovács Annamária (ELTE)
Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó
Kovács Dániel László (PTE)
„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat
Lédig Dávid (ELTE)
A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században
Pintér Tamás (PTE)
Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához