Balassi Bálint és tanítványa, Rimay János versei számos forrásunkban fordulnak elő együtt, például Istenes Énekek kiadásaiban. A szövegcsoport vizsgálata során megkerülhetetlen Rimay közreműködésének, szöveggondozói tevékenységének kérdése. Ahogy arról a Madách Gáspár iratai között fennmaradt előszó is tanúskodik, Rimay mesterének verseit nyomtatásban tervezte kibocsátani. A szakirodalom megállapításai több ízben rámutatnak arra, hogy a két költő verseit kezdetben kizárólag Balassi neve alatt közlő antológia végül nem a költő szándékai szerint készült el. Rimay János előszavában többek között beszámol arról, hogy a vallási témájú énekeket latin nyelvű argumentumokkal látta el, azonban ezeknek nem akadunk nyomára az Istenes énekek kiadásaiban.A kutatás sokáig azon az állásponton volt, hogy ha az edíció nem is feltétlenül követi a Rimay által összeállított gyűjteményt, de mindenképpen azon alapszik. Ennek oka, hogy az Istenes énekek kiadásai több nehezen hozzáférhető szöveget is tartalmaznak, például Rimay Elogiumát, valamint Tolnai Balog János epigrammáját, annak Rimaytól származó fordításával. A kutatás valószínűsíti, hogy az Istenes énekek szöveganyagát egy Balassi és Rimay verseket egyaránt tartalmazó gyűjteményből válogathatta ki az első kiadás szerkesztője. Klaniczay Tibor véleménye szerint nem közvetlenül a sajtókész kéziratból dolgozott, hanem Rimay egy másik kódexet adott át neki. A szerkesztő pedig a kiválasztott versek egy részét argumentumokkal láthatta el. Véleménye szerint azokat az argumentumokat, melyek megegyeznek a Balassa-kódexben vagy a rendezett kiadásokban szereplőkkel, szerzőinek kell tekintenünk, a többit viszont az Istenes énekek első kiadójának kell tulajdonítanunk. Klaniczay munkája nyomán előadásomban arra keresem a választ, hogy mely rendelkezésünkre álló forrásokban fordulhatnak elő szerzői argumentumok, illetve, hogy az argumentumok vizsgálata során milyen szerkesztői eljárások fedezhetőek fel az egyes kiadásokban.
Az Istenes Énekek kiadásainak argumentumai
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Farkas Flóra (ELTE)
„Conferre ac comparare” – Kétnyelvű könyvek mint a (nyelv)tudás közvetítői
Farkas Mónika (SZTE)
Itália a neoguelf és a mérsékelt-liberális irányzatok között: Rosmini, Gioberti és Balbo értekezéseinek hatása a 19. századi olasz opinione pubblica és a nemzeti identitás formálódására
Kovács Annamária (ELTE)
Filozófia a szószékről, avagy a középkori prédikáció mint tudáshordozó
Kovács Dániel László (PTE)
„A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók...”: A csurgói református gimnázium első évtizedének (1792–1800) prominens alakjai, prozopográfiai vizsgálat
Lédig Dávid (ELTE)
A jezsuita rend tudásközvetítő szerepe Európa és Japán között a 16. században
Németh Kira Gabriella (LFZE)
Felvilágosodás kori német nyelvű diskurzus a nők neveléséről, tehetségéről és zenei tevékenységéről
Pintér Tamás (PTE)
Adalékok az 1790–1800 közötti baranyai hivatalviselők iskolázottsági hátterének vizsgálatához