Vajon miért volt szüksége egy német anyanyelvű diáknak magyar bibliafordításra Wittenbergben? Hogyan ismerhette valaki a Lévai Névtelen Páris és Görög Ilona históriája című munkáját közel annak keletkezési idejéhez mintegy 800 kilométerrel arrébb? Az előadás középpontjában álló linzi makulatúra (Landesbibliothek Oberösterreich Hs. 603.) telis-tele van meglepetésekkel. A makulatúra Valentin Schindler, a wittenbergi egyetem hebraista professzorának Institutionum Hebraicarum libri V. című könyvéből került elő, tartalmát tekintve igen változatos: Martin Luther több prédikációrészletei, német nyelvű dalok és latin orvosi jegyzetek között bújik meg egy négy oldal terjedelmű magyar bibliafordítás, egy magyar levél és az ahhoz tartozó tollpróba, valamint a már fent említett Páris és Görög Ilona históriája egy részlete. Az előadás középpontjában a magyar nyelvű bibliafordítás áll, melynek keletkezéséről csupán találgatni lehet. Prédikációvázlatnak és oktatási segédletnek egyaránt készülhetett, mindenesetre a Heltai Gáspár-féle bibliafordítás fontosságáról tanúskodik. A szintén Wittenberghez köthető Heltai Gáspár és társainak bibliafordítása is gyakorlati és pedagógiai célzatú volt. Az előadás második felében kísérletet teszek a magyar nyelvű oldalak szerzőinek lehetséges azonosítására. A makulatúra Johannes Crato wittenbergi nyomdájában összegyűlt felesleges lapokból készült. A nyomdász tizenkilenc magyar diákkal állt kapcsolatban, a magyarok búcsúkölteményeket és propemptikonokat nyomtattak nála. A coetus Ungaricus anyakönyve alapján két személyt mutatnék be, akik nem feltétlenül maguk a szerzők, de hasonló életpályával rendelkezhettek.