A rendiség utolsó korszakát sokáig leginkább egyetlen egy konfliktusgóc, a reformerek és a reform-ellenesek küzdelme mentén mutatták be a nagy történeti szintézisek. A valóságban azonban számos más tényező is polarizálta a periódus közéletét. Készülő doktori disszertációmban ezen tényezőkre helyezem a fókuszt. Vizsgálatomban a hagyományos rendi ellentétek mellett olyan kevésbé feldolgozott jelenségekkel foglalkozom, mint a hivatali visszaélések problémája, a főispáni hatalom határairól folyó küzdelmek, valamint a rendi politizálást továbbra is determináló felekezetiség. Jelen konferencián utóbbi tematikát érinteném a csurgói gimnázium első évtizedének történetén, személyi állományának elemzésén keresztül.

A csurgói református gimnázium 1792-es létrehozása mindenképpen mérföldkőnek tekinthető Somogy vármegye történetében annak első középfokú oktatási intézményeként. Ebből az időszakból keserű képet festett a vármegye műveltségi viszonyairól az iskola megszervezésében fontos szerepet betöltő Nagyváthy János, az alapítóajánlást megtevő Festetics György gróf uradalmi ügyésze, a gimnázium későbbi világi felügyelője: „itt Somogyban a tudomány igen ritka dolog és épen olyan, mint a paradicsom-madár, melynek a régiek szerént lába nincsen és igy soha sem állapodik meg sehol. A kik itt tanultabbak, mind idegen vármegyékből valók és csak kenyérkeresés végett maradnak itten, de lábok nem lévén, nem állanak meg.” Előadásomban arra keresem a választ, hogy Nagyváthy több helyen idézett gondolata igazolható-e a csurgói iskola személyi állományának, egyházmegyei gondnokainak, felügyelőinek, tanítóinak kollektív biográfiai vizsgálatával. Kik voltak a gimnázium első évtizedének formálói, helyi származásúak-e vagy „mind idegen vármegyékből valók”, ha utóbbiak, akkor valóban „csak kenyérkeresés végett maradtak itten” és hamar tovább álltak? A kapott eredményeimet rövid vázlatos életrajzok formájában egy prozopográfiai adatbázisba foglalom, a feldolgozott személyek fontosabb – földrajzilag beazonosítható – életeseményeit térképen ábrázolom, kapcsolati hálókat rajzolok fel az egyes szereplők között. Célom, hogy a csurgói gimnázium történetéről megjelent munkákat új szempontból bővítsem eddig nem használt vármegyei primer források, hallgatói névsorok, egyházi archontológiák segítségével.