Az, hogy a kora újkori angol társadalom tekintély- és hatalomalapú, nem újdonság a mai olvasó számára. Ez alól természetesen nem mentesülnek a leginkább a tizenhetedik században népszerű uradalomversek sem, amelyek nemesi családoknak, mecénásoknak szólnak, többek között olyan költők által, mint Ben Jonson, Emilia Lanyer, Thomas Carew, Andrew Marvell vagy Alexander Pope. Ezen versekben tehát természetesen jelenik meg a hatalom hierarchikus volta, de mi történik akkor, amikor a vers maga nem pusztán teret ad a hatalomnak, hanem maga is előállítja, naturalizálja azt? Ebben az előadásban azt igyekszem megmutatni, hogy ha a birtok, uradalom kulturálisan, társadalmilag vagy politikailag telített tér, akkor még egy látszólag teljesen ártalmatlan leírás a házról, a kertről és az ott lakókról is reprodukálhatja a birtokhoz kapcsolódó tekintélyalapú értékeket és hierarchiákat. Továbbá szeretnék arra reflektálni, hogy ezekben a művekben a tér éppen akkor funkcionál a leghatékonyabban hatalmi struktúraként, amikor már nem is hatalmi struktúrának, hanem egyszerűen egy elfogadott, beágyazott rendszernek látszik – innen származtatható a műfaj irodalmi önkritikája is: az önmagára reflektáló uradalomvers éppen ezt az elfogadott hatalmi struktúrát és annak természetességét kezdi el felbontani.
Nagy Emese vagyok, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. A freiburgi egyetemen töltött félévem során volt szerencsém mélyebb betekintést nyerni a kutatási témám műfajába, az angol uradalomköltészetbe. Jelenleg tizenhetedik és kora tizennyolcadik századi uradalomverseket kutatok, kiemelt fókusszal a nemi, társadalmi különbségekre és a természet reprezentációjára.
Nagy Emese (ELTE)
Tér, tekintély és hatalom a tizenhetedik századi angol uradalomköltészetben
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Agárdi Máté János (DE)
A legkeresztényebb pogány város - Róma reprezentációja a Narracio de mirabilibus urbis Romaeban
Bakondy Beáta (ELTE)
„Romlott, pusztúlt Tzigány nemzet” – Cigányságkép a 18. század végi Magyarországon
Berkes Boldizsár (PPKE)
Ritmus és prozimetrum Pázmány Péter Kempis-fordításában Berkes Boldizsár
Dobos Dorina (SZTE)
Női tekintély a berlini szalonokban - Henriette Herz és Rahel Levin-Varnhagen esettanulmánya
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
A női hatalmi beszéd és meggyőzés technikái Seelmann Károly A’ maga mátkájáért ártatlanul halált szenvedett Groff Essex című drámafordításában
Helmrich Márton (ELTE)
„Ex genuinis litterarum monumentis” – Közelítés Benczúr József kéziratos munkáihoz
Hibszky Dávid (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
„Mert írva vagyon: Megverem a pásztort…” - A virágvasárnapi papverés szertartása mint adalék a középkori egyházi tekintély hermeneutikájához
Horváth Míra (PTE)
„Férfi szűvel így kezdé el mondását…”: Az átöltözés szerepe a históriás énekekben
Illés Kornél (ELTE)
Semper honos nomenque tuum laudesque manebunt - Antik viselkedésminta mint politikai lobbieszköz az 1450-es Szentév kapcsán
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Erőszakos női elkövetők és bűncselekményeik Debrecenben 1726–1731 között
Kertész Dzsenifer Artemisz (ELTE)
Tégy, ahogy mondom – A szülői tekintély legitimációja a 18. századi brit gyermekirodalomban
Márton Andrea (ELTE)
Örökölt arcmások – Dinasztikus kontinuitás és hatalomgyakorlás a korai Tudor uralkodók festménygyűjteményében fellelhető portrékon
Nagy Eszter Hedvig (Utrecht University)
Dido, a virago - A női hatalomgyakorlás szerepe a késő középkori irodalomban Christine de Pizan Le livre de la cité des dames című műve alapján
Németh Gergő (DE)
A magyar kalandozások korának burgundiai és itáliai királya - II. Rudolf uralkodói ábrázolása a 10. századi narratív forrásokban
Ottrok Evelin (ELTE)
Ki szólal meg a „nagymama” hangján? Szerzői pozíció és narratív autoritás Szergej Drukovcov Nagymama meséi (1778) című kötetében
Pete Viola (ELTE)
A horvát oroszlán harca a vadkannal – a hatalom metaforarendszere és hősi identitás egy Zrínyi Miklós halálára írt neolatin költeményben
Petrovity Ádám (SZTE)
Ut per litteras loquitur – Tranquillus Andronicus humanista portréja a Nádasdy-levelezés tükrében
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
A passzív és a cselekvő nő – Két magyar reneszánsz széphistória nőalakjának vizsgálata
Szász Keve (SZTE)
Panaszkodó Anyatermészet – Antik és skolasztikus irodalmi hagyomány Elias Corvinus Querela terrae de hominum ingrato genere című művében
Szendrei Boglárka (DE)
Georg Peucker Ecclesia, praeprimis in Hungaria… című vergiliusi centója
Szkotniczky Laura (ELTE)
Önéletírás és reprezentáció – A kép-szöveg egységek a Wathay-kódexben
Telepóczki Lili (DE)
Női hang és hatalmi reprezentáció - Moderata Fonte Báthory Istvánhoz írt költeménye
Tóth Miklós (DE)
Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert alakja Sebastian Münster Cosmographia című művében
Varga Virág (ELTE)
Az oligarchák hatalmának árnyékában - Nyugat-dunántúli előkelő nemzetségek érvényesülési módjai a 13–14. század fordulóján
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Női tekintély az orosz felvilágosodásban – Jekatyerina Romanovna Daskova hercegnő akadémiai szerepének reprezentációja