Amint Tóth Tünde és Czintos Emese kutatásai rámutattak, a históriás énekekben olykor aktív és cselekvő hősnők is megtalálhatók. Jelen előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a szakirodalomban megjelenő „aktív hősnő” kategória mellé az „egyenrangú hősnő” fogalmát is odaillesszem. A – részleges – egyenrangúság eléréséhez több esetben elengedhetetlen az átöltözés (cross-dressing) jelensége (lásd: Török Zsuzsa A férfiruhás írónő Vay Sarolta/Sándor és az átöltözés társadalomtörténete című tanulmánya). Ebből a szempontból a Semptei Névtelen Az Béla királyrúl való és az Bankó leányáról szép história, Ráskai Gáspár Egy szép história az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről és Enyedi György Historia elegantissima című históriás énekének hősnőit vizsgálom.
A Bankó leányában és a Vitéz Franciskóban megfigyelhető, hogy a főszereplők nem rendelkeznek saját névvel, hanem pusztán valaki nőnemű hozzátartozójaként hivatkozik rájuk az elbeszélő. Az átöltözés oka mindkét esetben az, hogy végrehajthassanak bizonyos tetteket (például leleplezni egy csalót, teljesíteni a hadviselési kötelességet), amelyeket saját jogon nem feltétlenül engedhetnének meg maguknak. A históriás énekek szereplői között az átöltözést követően megváltoznak a hatalmi viszonyok; Vitéz Franciskó férfiruhába öltöző, Lórán álnévre hallgató feleségét a király eljegyzi a leányával. A Historia elegantissima esetében az átöltözés pusztán jelképesen történik meg, de itt is bekövetkezik valamilyen hatalmi változás. Előadásomban ezeket a különböző átöltözéseket és azok hatását vizsgálom.
