Gyöngyösi Rózsakoszorú c. művének az életmű viszonylatában történő újraértelmezésére még nem történt kísérlet Tusor Péter a Gyöngyösi-biográfiát érintő alapvető felfedezései óta. Tusor megállapításai újrarajzolták a költőről alkotott képünket: Gyöngyösi nem protestáns, hanem jezsuita oktatás keretei között szerezte műveltségét, valamint nem váltott vallást, pályája elején is a katolikus felekezethez tartozott. Mindez lehetővé teszi, hogy a Rózsakoszorút az életmű perifériájáról a centrumba állításuk, valamint – a korábbi művektől való elkülönböződés hangsúlyozása helyett – azoknak a kapcsolódási pontoknak a felfejtését, amelyek összekötik a Rózsakoszorút az életmű más darabjaival.
Előadásomban egyrészt a Rózsakoszorú paratextusait elemezve azoknak a gesztusoknak a bemutatására törekszem, amelyek a szerzői önreprezentáció, valamint a saját művekre vonatkozó interpretatív reflexiók tekintetében összekapcsolják a szöveget más Gyöngyösi-szövegek (a Murányi Vénus, a Kemény-eposz, a Kesergő Nympha, a Csalárd Cupido és az Új életre hozatott Chariclia) előszavaival, illetve ajánlásaival. Másrészt arra keresem a választ, hogy – a Trencsényi-Waldapfel Imre által azonosított forrás, a Hymni quindecim devotissimi (1635, kiad. 1672) mellett, melynek szerzőjeként Knapp Éva és Tüskés Gábor Elias Schillert határozták meg – milyen komponens(ek) hathattak a Rózsakoszorú költői nyelvére, figyelembe véve, Bartók István tanulmányára építve, a jezsuita retorika- és poétikaoktatás gyakorlatát is.
Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának negyedéves doktorandusza vagyok A magyar barokk doktori programon. Kutatásom során Gyöngyösi István költészetével foglalkozom a jezsuita retorikaoktatás és poétikai gyakorlat viszonylatában.
Hajdu Ildikó (ELTE)
A Rózsakoszorú Gyöngyösi István életművében
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Agárdi Máté János (DE)
A legkeresztényebb pogány város - Róma reprezentációja a Narracio de mirabilibus urbis Romaeban
Bakondy Beáta (ELTE)
„Romlott, pusztúlt Tzigány nemzet” – Cigányságkép a 18. század végi Magyarországon
Berkes Boldizsár (PPKE)
Ritmus és prozimetrum Pázmány Péter Kempis-fordításában Berkes Boldizsár
Dobos Dorina (SZTE)
Női tekintély a berlini szalonokban - Henriette Herz és Rahel Levin-Varnhagen esettanulmánya
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
A női hatalmi beszéd és meggyőzés technikái Seelmann Károly A’ maga mátkájáért ártatlanul halált szenvedett Groff Essex című drámafordításában
Helmrich Márton (ELTE)
„Ex genuinis litterarum monumentis” – Közelítés Benczúr József kéziratos munkáihoz
Hibszky Dávid (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
„Mert írva vagyon: Megverem a pásztort…” - A virágvasárnapi papverés szertartása mint adalék a középkori egyházi tekintély hermeneutikájához
Horváth Míra (PTE)
„Férfi szűvel így kezdé el mondását…”: Az átöltözés szerepe a históriás énekekben
Illés Kornél (ELTE)
Semper honos nomenque tuum laudesque manebunt - Antik viselkedésminta mint politikai lobbieszköz az 1450-es Szentév kapcsán
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Erőszakos női elkövetők és bűncselekményeik Debrecenben 1726–1731 között
Kertész Dzsenifer Artemisz (ELTE)
Tégy, ahogy mondom – A szülői tekintély legitimációja a 18. századi brit gyermekirodalomban
Márton Andrea (ELTE)
Örökölt arcmások – Dinasztikus kontinuitás és hatalomgyakorlás a korai Tudor uralkodók festménygyűjteményében fellelhető portrékon
Nagy Eszter Hedvig (Utrecht University)
Dido, a virago - A női hatalomgyakorlás szerepe a késő középkori irodalomban Christine de Pizan Le livre de la cité des dames című műve alapján
Németh Gergő (DE)
A magyar kalandozások korának burgundiai és itáliai királya - II. Rudolf uralkodói ábrázolása a 10. századi narratív forrásokban
Ottrok Evelin (ELTE)
Ki szólal meg a „nagymama” hangján? Szerzői pozíció és narratív autoritás Szergej Drukovcov Nagymama meséi (1778) című kötetében
Pete Viola (ELTE)
A horvát oroszlán harca a vadkannal – a hatalom metaforarendszere és hősi identitás egy Zrínyi Miklós halálára írt neolatin költeményben
Petrovity Ádám (SZTE)
Ut per litteras loquitur – Tranquillus Andronicus humanista portréja a Nádasdy-levelezés tükrében
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
A passzív és a cselekvő nő – Két magyar reneszánsz széphistória nőalakjának vizsgálata
Szász Keve (SZTE)
Panaszkodó Anyatermészet – Antik és skolasztikus irodalmi hagyomány Elias Corvinus Querela terrae de hominum ingrato genere című művében
Szendrei Boglárka (DE)
Georg Peucker Ecclesia, praeprimis in Hungaria… című vergiliusi centója
Szkotniczky Laura (ELTE)
Önéletírás és reprezentáció – A kép-szöveg egységek a Wathay-kódexben
Telepóczki Lili (DE)
Női hang és hatalmi reprezentáció - Moderata Fonte Báthory Istvánhoz írt költeménye
Tóth Miklós (DE)
Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert alakja Sebastian Münster Cosmographia című művében
Varga Virág (ELTE)
Az oligarchák hatalmának árnyékában - Nyugat-dunántúli előkelő nemzetségek érvényesülési módjai a 13–14. század fordulóján
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Női tekintély az orosz felvilágosodásban – Jekatyerina Romanovna Daskova hercegnő akadémiai szerepének reprezentációja