Farkas Mónika, a SZTE BTK Olasz nyelv, irodalom és kultúra MA szak másodéves hallgatója vagyok. Tágabb kutatási témámban az olasz risorgimento időszakának patrióta- és memoárirodalmával foglalkozom, azon belül is olyan „másodvonalbeli” szerzők életművét elemzem, mint Ippolito Nievo, Massimo d’Azeglio, Silvio Pellico, Luigi Settembrini stb. A munkásságukon keresztül arra a kérdésre keresem a választ, hogy az egyes szerzők – akik Itália különböző részeiről és eltérő társadalmi rétegből származtak, valamint igen változatos életutat jártak be – vajon milyen módon érzékelték a korabeli történelmi és társadalmi átalakulásokat, az ő életük milyen szerepet töltött be a változásokban, illetve milyen magatartásformát tartottak példaértékűnek az olasz állampolgárok számára.

Farkas Mónika, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Farkas Mónika (SZTE)

2020

Ami az életrajzból kimaradt: adalékok Massimo d’Azeglio I miei ricordi c. regényéhez a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállománya alapján

A risorgimento egyike a legeseménydúsabb és máig legvitatottabb időszakoknak Itália történelmében. E korszak, amelynek fő célkitűzése az olasz nemzeti egység megteremtése volt, legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik Massimo d’Azeglio. A sokoldalú torinói főnemes kivételes életpályát járt be, amelynek emlékezetét nagy részleteséggel rendezte az I miei ricordi (Emlékeim) című, 1867-ben posztumuszként megjelenő kötetbe. Az életrajzból kiderül, hogy már igen fiatalon határozottan kiállt az olasz függetlenség ügye mellett, amelynek aztán egész életét szentelte egy ideig katonaként, majd elismert festőként és íróként, később pedig a Szárd Királyság kiemelkedő politikai szereplőjeként. A regényben megjelenő életeseményekhez szinte minden alkalommal (morál)filozófiai, politikai megjegyzéseket fűz vagy éppen a Pápai Állam hatalma ellen szólal fel. Így tárul elénk d’Azeglio a korszakban is egyedi reformgondolkodása, mely szervesen hozzájárult a risorgimento szellemiségének fejlődéséhez.

A szerző 1866-os halála félbeszakította emlékeinek rendezését. A befejezetlenül maradt regény ráadásul éppen azon a ponton szakad meg, amikor d’Azeglio politikai pályájának emlékezetéről, vagyis életének az olasz risorgimento szempontjából egyik legfontosabb időszakáról írna. Ennek hiányát pótolhatja a Torinói Állami Levéltár d’Azeglio-kéziratállományának néhány darabja, különösen az a jegyzet, melyben a szerző az I miei ricordi tervezett fejezeteihez készít vázlatot. Az iratból egyértelműen kiderül d’Azeglio szándéka egy, a megjelentnél hosszabb regény megírására. Az állomány egyéb dokumentumai pedig további adalékokkal szolgálnak d’Azeglio politikai gondolkodásmódjának vagy éppen ars poeticajának pontosabb megismeréséhez.

Előadásomban az I miei ricordi és a kapcsolódó levéltári kéziratok összevetésének elemzését kívánom bemutatni.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Bakos Dzsenifer, SZTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Bakos Dzsenifer (SZTE)

Ki, ha nem Verancsics avagy egy anonim kézirat attribúciója

Derzsenyi Dávid, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Derzsenyi Dávid (ELTE)

Az ineditum kéziratok beszerzési korlátainak hatása Isaac Vossius (1618–1689) holland humanista könyvtáros természetfilozófiai profilváltására

Figula János, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Figula János (ELTE)

Szerkesztői magatartás és ami mögötte van – Révai Miklós Faludi-kiadásai (1786, 1787)

Hernády Judit, PPKE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Hernády Judit (PPKE)

„Egyszer írt versemet nem is jobbítottam...”: A kézirat mint a költői alkotásmódról nyerhető információk forrása a Koháry-kolligátumok tükrében

Kintli Dóra, PPKE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kintli Dóra (PPKE)

Nova ex Hungaria: Tudósítás a török-magyar összecsapásokról 1546-ból

Kovács Annamária, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója és szervezője, szerkesztője

Kovács Annamária (ELTE)

A Königsbergi Töredék és kéziratos környezete

Kriston Dorottya, PPKE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Kriston Dorottya (PPKE)

Kihívások és együttműködés a kéziratos források feldolgozása terén

Molnár Cintia, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Molnár Cintia (ELTE)

A Balassa-kódex első másolójának arcképe a rejtőzködő, 3*33-as szuperkompozíciós olvasatban

Rédey János, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Rédey-Keresztény János (ELTE)

Hogyan lesz a nyomtatott versből kézirat? Esettanulmány a 18. századi latin költészetről Agyich István példáján keresztül

Schvéd Brigitta, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Schvéd Brigitta (PTE)

A hatalmi egyensúly elve az angol politikai médiában az utrechti békéről folytatott vita főbb műfajainak tükrében (1710–1713)

Székely Márton, ELTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Székely Márton (ELTE)

Taqi al-Din Kāšāni költői antológiája és a 11. századi perzsa líra kéziratos hagyománya és recepciótörténeti kérdései

Szolnoki Anna, PTE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Szolnoki Anna (PTE)

„De meg fogom nevezni, mint Szaklányit”: A Mondolat és a Szaklányi-Hunyadi levél összefüggései

Vass Csongor, BBKE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vass Csongor (BBKE)

Baranyi Pál kéziratokkal kiegészülő biográfiája

Vitkai Nóra, DE, a Fiatalok Konferenciája (FiKon) előadója

Vitkai Nóra (DE)

A harag Landovics István SJ prédikációiban