Kutatásom során célom a 18. századi Debrecen bűnözésének megismerése, különös tekintettel a nők által elkövetett bűncselekményekre. Ugyanis annak ellenére, hogy a nőtörténetírásban az 1980-as években többek között a jog is előtérbe került, a női bűnözés kutatása igencsak szűk maradt. Mindazonáltal a nők történetének kutatásához kiváló alapot biztosítanak a különböző büntetőperek, éppen ezért számos kutató felhasználta ezeket. Azonban ezen vizsgálatokban legtöbbször nem a bűnözés struktúrájának megismerése áll a középpontban, hiszen a büntetőperek különösen alkalmasak a hétköznapi nők életkörülményeinek megismeréséhez: a pereken keresztül betekintést nyerhetünk a nők családban és társadalomban elfoglalt szerepébe, ugyanakkor a kiszabott ítéletek rávilágítanak a nemek közötti jogi egyenlőtlenségekre is.
A 18. század első fele egy, a hazai bűnözéstörténeti kutatások által kevésbé vizsgált időszak, mivel a jog kodifikálatlansága és az ebből adódó, ítélkezési fórumok közötti eltérések, a források nyelvi sokszínűsége és széttagoltsága igencsak megnehezítik a munkát. Éppen ezért a korszak vizsgálatához statisztikai források hiányában a történeti kriminológiához kapcsolódó ügyiratkutatás módszerét érdemes alkalmazni, amely „alulról”, azaz egy-egy bűncselekményből kiindulva végzi a vizsgálódást. Kutatásom során e módszertan felhasználásával igyekeztem létrehozni egy olyan adatsort, mely a debreceni bíróság által hátrahagyott iratokban fellelhető bűncselekményeket tartalmazza.
Előadásom a témához kapcsolódó historiográfia és módszertan ismertetésével kezdődik, majd bemutatom az 1726–1731 között rendelkezésünkre álló, a debreceni bíróság elé kerülő eljárásokat, kiemelt figyelmet szentelve azoknak a nők által elkövetett bűncselekményeknek, amelyek az élet és testi épség elleni kategóriába sorolhatóak. Végezetül igyekszem bemutatni azokat a női elkövetőkhöz köthető nemzetközi tendenciákat, amelyek Debrecen városában is jelen vannak, illetve az esetleges sajátosságokat.
